Potápi Árpád János: Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincsen magyar nemzet

     Potápi Árpád János a Farkas utcai református templom melletti óparókia, a magyar kormány támogatásával felújított Herepei-ház avatóján vett részt. Az ezt megelőző istentisztelettel vette kezdetét a 14. Kolozsvári Magyar Napok.
    "Ha az összetartozás, összefogás megvalósul, csodákra vagyunk képesek" - mondta az államtitkár a középkori épület példás felújítására utalva. Úgy vélte, aki az 1980-90-es évek óta nem járt Kolozsváron, meglepve látja a fejlődést, de ez "nem önmagától való". "Ehhez a fejlődéshez az is kellett, hogy mi magyarok összefogjunk, hogy a nemzeti összetartozás érzését és élményét megerősítsük egymásban" - közölte.
    Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12-13 év egész Kárpát-medencére kiterjedő beruházásai bizonyítják, hogy az összefogás csodákat teremt, és ebben a munkában a történelmi egyházak voltak a magyar kormány kiemelkedő partnerei. "A magyar történelmi egyházak munkássága, segítsége nélkül nem tudtuk volna megőrizni magyarságunkat, hitünket" - mondta Potápi.
    Kolozsvár neve elválaszthatatlan a magyar történelmi személyiségektől, a magyar emberektől - közölte. "Ezzel nem azt mondjuk, hogy Kolozsvár csak a magyaroké. Kolozsvár mindig is azoké az embereké volt az elmúlt évszázadokban, évtizedekben és ma is, akik ebben a városban éltek, élnek és ennek a városnak a fejlődéséhez a saját munkájukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel hozzájárultak" - mutatott rá.
    Kiemelte, hogy a magyar közösség fejlesztése a templomok, az iskolák, óvodák és egyetem építése, fejlesztése után újabb mérföldkőhöz érkezett: a Herepei-ház az ifjúság, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) tere lesz.

    Emlékeztetett Tavaszy Sándor teológus 1942-ben írt szavaira, melyek szerint meg kell újulni az erdélyi, Kárpát-medencei magyarságnak. Hozzátette, hogy a kolozsváriak akkor sem csüggedtek, tudták, hogy van felemelkedés, ha kitartanak szülőföldjükön. A népszámlálás eredményei miatt sem kell csüggedni, az itthon maradt közösséget kell erősíteni, és megteremteni a feltételeket, hogy visszatérjenek, akik elmentek. A magyar kormány is ezen dolgozik - mondta.
    Az államtitkár az ukrajnai háborúra is kitért, hangsúlyozva: a magyar kormány kiáll, segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, és azt vallja, hogy nincs más lehetőség, mint a fegyverszünet és a mielőbbi béke.
    Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy az egyház nem öncélúan, csupán a műemlékvédelem miatt újította fel a Herepei-házat, hanem hogy átadja az ifjúságnak. "Legyen ez a hely kovásza a jövőnek" - fogalmazott.
    A Kolozsvári Magyar Napok kapcsán kiemelte a találkozás fontosságát, és emlékeztetett, hogy a rendezvénysorozat valamelyik magyar történelmi egyház templomában, hálaadással kezdődik, mely alkalomra új közösségi teret építenek, újítanak fel.
    A Herepei-házzal befejeződött a Farkas utcai református templom közel egy négyzetkilométeres körzetének, az egyház "legszentebb terének" az újjáépítése. "A templom, a két iskola, az óvoda és ez a ház tökéletesen szemlélteti, mire van szükség a jövőben, hogy megmaradjon a kolozsvári magyarság" - fogalmazott Kató Béla a közeli tanintézetekre is utalva.
    Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a házat Kolozsvár újabb kincsének nevezte, mely bizonyítja, hogy a városban érdemes magyarnak lenni.
    Apetroae Lucas, az egyházkerület ifjúsági referense az IKE nevében az öröm és hála érzését tolmácsolta a kapott ajándékért.
    Az épület történetét és a felújítást Weisz Attila művészettörtész ismertette, aki szerint a tanácstermében talált későreneszánsz falfestés, a latin nyelvű bibliai idézetek, intelmek miatt ez Kolozsvár és Erdély ékköve. Külön megköszönte, hogy az egyház nem sajnálta az időt, pénzt a restaurálására.
    Az ünnepségen egy időkapszulát is elhelyeztek, majd a szalagvágás után Kató Béla püspök áldotta meg a két év alatt megújult egyházi ingatlant.