Szabadkán tanácskoztak a nemzeti tanácsok képviselői
A Nemzeti Tanácsok Koordinációján a még 2016-ban elfogadott a kisebbségi akciótervet véleményezte a 24 nemzeti tanács képviselője. Kiemelték, időszerű lett már a dokumentum módosítása.
Jasna Vojnić, elnök, Horvát Nemzeti Tanács: „Ennek az érvényessége úgymond 2021-ben lejárt, és megkezdtük az új kidolgozását. Volt egy találkozója a munkacsoportnak 2021-ben, ez után találkoztunk Šabacon, két napon át beszéltünk az igényeinkről. De soha nem látott napvilágot az akcióterv új változata. A Szerbiai Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériuma nemrégiben munkacsoportot hívott össze annak érdekében, hogy ezt lezárhassa. Tehát, mi itt ma találkoztunk, hogy a saját igényeinkről adjunk számot, azokról, amelyeket bele kell foglalni abba az akciótervbe.”
Fremond Árpád a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a kisebbségi akcióterv kapcsán hangsúlyozta, fontos, hogy frissítve és aktualizálva legyen. A találkozó másik fontos témája a nemzeti tanácsok pénzelése volt.
„Több olyan nemzeti tanács van, ahol egyáltalán egyetlen egy foglalkoztatott sincs. Az alapműködése a kisebb nemzeti tanácsoknak veszélybe kerül. Egy közös kezdeményezést próbálnak meg a nemzeti tanácsok megfogalmazni annak érdekében, hogy az ország a működését a nemzeti tanácsoknak növelje, hiszen 2011 óta nem történt növelés. Tehát az eszközök nem lettek növelve. Sőt, ebben az évben csökkentve lettek. Ez a Magyar Nemzeti Tanács működésére különösebben nincs kihatással jelen pillanatban. De mi is támogatjuk és egyezünk azzal, hogy összességében az össz nemzeti tanácsnak jó lenne, hogy ha az állam az elkövetkező időszakban megnövelné az eszközöket.”
A találkozón elhangzott, a nemzeti tanácsoknak kulcsszerepe van a közösségek kulturális, oktatási, tájékoztatási és nyelvi jogainak megőrzésében.
