Szerbia ma két újabb csatlakozási fejezetet nyit meg az Európai Unióval
Az Európai Unió a világ negyedik halászati nagyhatalma, évente mintegy 6,4 millió tonna hallal látja el a fogyasztókat. A halászat és a halfeldolgozás több mint 350 ezer embernek ad munkát. Mindezen folyamatokat azonban szigorúan szabályozzák. A halászatra vonatkozó 13-as csatlakozási fejezet most Szerbia számára is megnyílik.
Darija Janjić Nišavić, elnök, 13-as csatlakozási fejezetért felelős tárgyalócsoport: „A struktúra és a jogalkotási keret kialakításával javulni fognak a piaci feltételek, amely lehetőséget biztosít a szerbiai feldolgozó ipar növekedésére. Ennek köszönhetően versenyképessé válik abban a pillanatban, amikor megnyílik előtte az Európai Unió egyik legnagyobb és legversenyképesebb piaca, a halászati piac.”
Szerbia számára a 33-as csatlakozási fejezet is jelentős változásokat tartogat. A uniós pénzeszközök lekérése mellett ezentúl az EU kasszájába fizetni is kell. Nem hivatalos adatok szerint ez éves szinten mintegy 400 millió eurót jelent, amelyet a szerbiai pénzügyminisztérium a büdzséből, a behozatali árúra kiszabott vámból, illetve az áfából befolyt pénzeszközökből fedez. Szakértők szerint azonban az unióból Szerbiába érkező pénzeszközök továbbra is jóval magasabbak lehetnek, attól amit Szerbiának kell fizetnie.”
Ivan Knežević, főtitkárhelyettes, Szerbiai Európai Mozgalom: „Fontos kihangsúlyozni, hogy amit adni kell, az fix és kötelező. Az unió büdzséjéből lekérhető összegek pedig a tagállamok adminisztrációs képességétől függenek. Tehát, hogy miként tudják kihasználni. Ehhez pedig tervek és projektek előkészítése, illetve azok lebonyolítása szükséges.”
Szerbia öt csatlakozási fejezet megnyitásában bízott, ezekből azonban most kettőt nyitnak meg.
Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős miniszter, Szerbia: „Lehet, hogy többet szerettünk volna. Úgy gondolom, hogy többet is lehetett volna, de jól van. Ez egy ilyen folyamat. Az Európai Unió tagállamaiban is előfordulnak politikai turbulenciák, illetve váratlan események. Véleményem szerint pozitívnak kell lennünk, és egy pozitív jövő felé tekinteni.”
Jadranka Joksimović hozzátette, hogy nemrégiben egy olyan dokumentumot fogadtak el Brüsszelben, amely igen pozitívan értékeli a szerbiai reformokat. Ebben egyebek mellett az áll, hogy nem lehetetlen a 2025-ös csatlakozás, amennyiben az országban felgyorsítják a reformokat.
