A szoros együttműködés segíthet a nehéz időkben
A Nyitott Balkán nem az Európai Unió alternatívája, de jólétet hoz - jelentette ki Aleksandar Vučić az észak-macedóniai Ohridban. A kezdeményezés nem helyettesítheti az eurointegrációt, azonban nem lát rá okot, hogy a régió országai miért ne közelednének egymáshoz, hogy szorosabban együttműködjenek - mondta a szerb elnök a csúcstalálkozó előtt, amelynek hivatalos megnyitóját ma tartották.
A kezdeményezés alapítói, Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia vezetői mellett a találkozón Montenegró és Bosznia-Hercegovina képviselői is részt vesznek. Ez a mi kezdeményezésünk, a balkániak kezdeményezése, azoké, akik megértik, hogy maguknak kell megoldaniuk a problémákat - mondta Aleksandar Vučić a megnyitón. Külön köszönetet mondott Varhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikáért felelős európai uniós biztosnak a részvételért és a kezdeményezés támogatásáért. „Van valami, ami jól látszik Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia kapcsolataiban. Nekünk gyakorlatilag kétoldalú problémáink egymás között nincsenek. Olyan problémákat is sikerült rendeznünk, amelyek 50, 60, 70 éve megoldatlanok voltak. Senkivel szemben nincsenek követeléseink, kivéve, hogy barátok legyünk és dolgozzunk a polgárok érdekében.”
A gazdasági mutatók nőnek Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia között, ami azt jelenti, hogy többen ebből élnek és eltartják családjukat - tette hozzá Vučić. A szerb államfő új javaslatokkal érkezett, miszerint télen is segítsék egymást az országok az energetika, az élelmiszer- és a gázellátás terén. „Most aláírjuk a diplomákra vonatkozó megegyezést, ami felgyorsíthatja a munkavállalási engedélyezési eljárást, és megnézzük, mi az, amit még a polgáraink kérnek. Meghallgatjuk a gazdasági kamaráink véleményét, mi az, amit még az emberek elvárnak tőlünk.”
Fejleszteni kell az áru- és tőkekereskedelmet, és a háromoldalú idegenforgalmat is - szögezte le a szerb államfő.
Dimitar Kovacsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke szerint a nyugat-balkáni országok egymás felé fordultak az ukrajnai válság és háború körülményei között. Ez a kezdeményezés a régió békéjének és gazdasági fejlődésének záloga. „A kezdeményezés népeink jobb életét szavatolja. Ez egy őshonos kezdeményezés, amely a régió európaiságát eredményezi. A Nyitott Balkánnak már megvannak az első eredményei, a polgárok és a gazdaság számára is. A közlekedés felgyorsult, külön kamionsávok vannak a határokon, és csökkent az árut, főképp az élelmiszert szállító teherautók várakozása.”
Edi Rama albán miniszterelnök kiemelte, azért van itt, mert szeretné folytatni a jövő felé vezető utat, nem hunyja be a szemét olyan problémák előtt, amelyek csak úgy oldhatók meg, ha megértjük egymást, és ha tudjuk, mennyire fontosak vagyunk egymásnak. „Sokkal sebezhetőbbek vagyunk, mint mások. Azt látjuk csak, hogy ebben a pillanatban nem tudjuk, mit hoz a tél, milyen energiaárakat. Lesz-e egyáltalán villanyáram, amit majd meg kell vásárolni. Nem vagyunk tehát abban a luxushelyzetben, hogy egymásnak hátat fordítsunk.”
Aleksandar Vučić kezdeményezte, hogy a Nyitott Balkán következő csúcstalálkozója valahol Dél-Szerbiában legyen, a nyár vége felé.
Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia Ohridban, a Nyitott Balkán csúcstalálkozón aláírták a diplomák és tudományos címek, valamint együttműködési megállapodások kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt, több területre vonatkozólag. Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia művelődési miniszterei szándéknyilatkozatot írtak alá a nyugat-balkáni kulturális együttműködés terén. A turisztikai együttműködésről szóló memorandumot a három ország szakminiszterei látták el kézjegyükkel. A három ország adóhatóságainak igazgatói is együttműködési egyezményt írtak alá a három intézmény között.
