Törvények, viták és éhségsztrájk – ülésezett a szerb parlament

Az ülés elején napirendeken kívüli témákat vitattak meg a képviselők. Főként az ellenzéki pártok politikusai szólaltak fel, akik bírálták a hatalom bizonyos döntéseit, valamint reagáltak az országban jelenleg uralkodó politikai helyzetre. A Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője Pavle Grbović kritizálta a hatalmat azért, ahogyan Dijana Hrka éhségsztrájkjára reagált. A parlament közelében demonstráló nő az újvidéki vasútállomáson történt tragédia egyik áldozatának édesanyja, aki a választások kiírását és azon tüntetők szabadon engedését követeli, akiket szerinte jogellenesen fosztottak meg szabadságuktól. Pavle Grbović felszólalásában hangsúlyozta, hogy az államnak emberséget és méltóságot kell mutatnia.

„Ahelyett, hogy bármit is tettetek volna azért, hogy segítséget nyújtsatok annak a nőnek, hogy befejezze az éhségsztrájkot, ami súlyos, sőt, néha visszafordíthatatlan következményekkel járhat az egészségére és életére nézve, önök ellentüntetést szerveztetek. Sikerült mindent cirkusszá változtatniuk. Most pedig olyan helyzetben vagyunk, hogy két éhségsztrájk zajlik az az épület előtt, ahol ma dolgoznunk kellene. Az egyik helyen egy anya éhségsztrájkol, a másikon egy pártkatona. Az anya az elhunyt gyermeke miatt igazságot követel, a pártkatona pedig lehetőséget keres, hogy előreléphessen a párthierarchiában.”

Az ellenzéki képviselők többsége egyébként, ahogyan korábban is tették, ezúttal sem vettek részt a napirendi pontokról szóló vitában, elhagyták az üléstermet. A Szerb Haladó Párt parlamenti frakciójának vezetője, Milenko Jovanov kijelentette, hogy a törvényjavaslat, amely külön eljárásokat ír elő a második világháború és a NATO-agresszió idején lebombázott belgrádi katonai építmények revitalizációs és fejlesztési projektjének megvalósítása érdekében, újabb lépést jelent Szerbia modernizációja, beruházásai és fejlődése felé.

„Egy egész évszázadon át két épület állt ott, amelyek valódi, hiteles építészeti és kulturális értéket képviseltek, és neves építészek alkotásai voltak. Ezek a Védelmi Minisztérium és a Katonai Akadémia épületei voltak, amelyek fontos helyet foglaltak el a Szerbia történetében. A Katonai Akadémiát azonban már 1941. április 6-án, a német bombázók első hullámában lerombolták, és a vezérkar épülete is súlyosan megrongálódott a második világháború során.”
 

Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezető-helyettese a választói névjegyzékről szóló törvényjavaslatra reagált, amelynek lényege, a választások átláthatóságának és a polgárok bizalmának növelése. Ennek értelmében létrejöhet egy állandó bizottság, amely feladatai közé tartozna a névjegyzék naprakészségének, hitelességének és vezetésének vizsgálata, valamint jelentések és ajánlások készítése a javítás érdekében.

„A Vajdasági Magyar Szövetség, dr. Pásztor Bálint elnökünk vezetésével, következetesen és elkötelezetten járul hozzá a demokrácia megerősítéséhez, az állampolgári jogok fejlesztéséhez és az életminőség javításához. Ez a törvényjavaslat kétségkívül pontosan ezt a célt szolgálja. Fejleszti a választási szabályokat, stabilizálja és továbbfejleszti a választási folyamatokat, és megteremti a feltételeket Szerbia további előrehaladásához az európai integráció útján. Különböző megközelítések léteznek a politikával való foglalkozásban, de a Vajdasági Magyar Szövetség megközelítése felelős, konkrét és elkötelezett a polgárok problémáinak megoldása iránt, akik bizalmukkal megtiszteltek bennünket.”

A napirenden szerepelnek továbbá a kötelezettségi viszonyokról és a tulajdonjog alapelveiről a légi közlekedésben szóló törvényjavaslatok, a közúti szállítás munkaidejéről és a tachográfokról szóló törvény módosításai, valamint a faanyagok és fatermékek forgalomba hozataláról szóló törvény.