Ukrajna az Európai Unióban? Ki támogatja, ki ellenzi?
A folyamatot azért szeretnék felgyorsítani, mert az ukrajnai háborúból egyelőre nem látszik a kiút, ám a döntésnek nem mindenki örül, Magyarország vezetése szerint például nagyon rossz ötlet az elsietett uniós tagság, és vannak olyan országok, például nyugat-balkáni államok, közöttük Szerbia, amelyek jobban megérdemelnék a tagságot, hiszen felkészültebbek és régebb óta is várnak rá.
Ukrajna 2022. február végén, mindössze néhány nappal azt követően nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét, hogy kezdetét vette Oroszország Ukrajna elleni különleges katonai művelete. Az Európai Bizottság az év júniusában véleményezte a kérelmet, és Kijev még abban a hónapban megkapta az uniós tagjelölti státust, amit akkor még minden tagállam támogatott.
Azóta is zajlik az egyre több emberéletet követelő, szörnyű pusztítást és hatalmas anyagi kárt okozó háború. A magyar kormány részéről pedig egyre jobban hangsúlyozódik az az álláspont, hogy túl sokba kerülne az ukrán uniós csatlakozás mindenkinek, de Magyarországnak mindenképpen.
Orbán Viktor, miniszterelnök, Magyarország: „Mi nem megyünk bele abba, hogy egy olyan közös európai álláspont jöjjön létre, amelynek Magyarország is része, és amely háborúpárti. Elvesztettek a magyar családok háztartásonként körülbelül 2,5 millió forintot az elmúlt 3 évben a háború miatt, és nekem ezt meg kell állítanom, ennek véget kell vetni, nem szabad megengednünk, hogy a magyar családok fizessék továbbra is a gazdasági következményeit a háborúnak. Ezt egy módon lehet elérni, hogyha rávesszük Európát, hogy ahelyett, hogy háborús kalandokba bocsátkozna, egész egyszerűen támogassa az Egyesült Államok elnökét a béke erőfeszítéseiben, és akkor lesz béke. Ez a vita zajlott le, nem tudtuk egymást meggyőzni, megvétóztam a közös álláspontot.”
Magyarország azt is nehezményezi, hogy Ukrajna nem teljesíti a csatlakozás feltételeit. Ezt más is felhozta indoknak, de a hivatalos brüsszeli álláspont szerint mindent meg lehet oldani. De például Ukrajna esetében tisztázatlan a területe és a népessége, aktív háborúban áll egy atomhatalommal, és egyáltalán nem tisztázott, hogyan tudna döntéseket hozni Brüsszelben.
Szerbia 2014 óta tagjelölt, és továbbra is számos feladat áll előtte, míg Ukrajna esetében ezek felett szemet hunynának a tagállamok. Az egyik legnagyobb kihívás Ukrajna gazdasági felzárkóztatása lenne, Charles Michel, az Európai Tanács korábbi elnöke szerint viszont 2030-ra mindezen felül lehetne emelkedni. Ezt a céldátumot emlegette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is február 24-én, az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján Kijevben.
Ursula von der Leyen, elnök, Európai Bizottság: „Keményen dolgozunk azon, hogy 2025 első felében megkezdjük a fejezetcsoportokról szóló tárgyalásokat. És már most integráljuk Ukrajnát az EU belső piacába, ami fontos előrelépés, így az unióhoz való csatlakozás érdekében tett erőfeszítései már idén megtérülnek. Példaként említhetjük Ukrajna integrációját az EU „barangolj, mintha otthon lennél” területébe - kifejezetten a fiatalok számára, ők mindig szeretik ezt, ha végre sikerül megcsinálni -, de az ukrán ipari termékek korai uniós piacra lépését is, hogy már most megnyissuk az egységes piac ágazatait az Önök termékei előtt, hogy az egységes piacra jussanak. Ez a közös növekedési tervünk.”
Az ukrán elnök is leginkább a biztonságot emlegeti, amikor az uniós csatlakozás kerül szóba, hiszen ahogy a NATO-csatlakozás, úgy az EU-csatlakozás is erősítené Kijevet Moszkvával szemben.
Volodimir Zelenszkij, elnök, Ukrajna: „Mindannyian látjuk, hogy a világpolitikában milyen turbulenciák kezdődtek. De minden kihívás lehetőséget is rejt magában. Az európai szabadság megőrzése közvetlenül attól függ, hogy mi, egész Európa képes lesz-e legalább a biztonság szempontjából függetlenné válni. És Európa soha, de soha nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a globális technológiai versenyben. Most sajnos vannak olyan pillanatok, amikor ilyen lemaradás figyelhető meg. És csak egységben, konkrétan egységes kontinensként tudjuk leküzdeni ezt a szakadékot. Nem mindenki önmagában, hanem az európaiak együtt Európáért és az egész világért. És minden partner együtt a közös cél érdekében.”
Míg Magyarország határozottan ellenzi Ukrajna csatlakozását, egy Svédország, Finnország, Dánia, valamint a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia által jegyzett levélben az olvasható, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonsága szempontjából is fontos befektetés lenne, emiatt közös érdek, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon.
