Uniós integráció tényleges csatlakozás nélkül?
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos azt mondta, Belgrádot és Prištinát felkérték, hogy konstruktívabban vegyenek részt a párbeszédben. Azt is elmondta, hogy Szerbia előrelépést tett külpolitikájának az EU-val való összehangolásában, de továbbra is aggodalomra ad okot az Oroszország elleni szankciók bevezetésének halogatása. Várhelyi Olivér kifejtette, az unió azt szeretné, ha a nyugat-balkáni partnerek mielőbb integrálódnának az EU négy szabadságjogába, ezek pedig az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke akadálytalan mozgása.
„A másik kulcsfontosságú pillére ennek a tervnek az, hogy segítsük a nyugat-balkáni partnereket, hogy felgyorsíthassák reformfolyamataikat. Ugyanis, ha integrálódnak a négy szabadságjogba, ez azzal jár, hogy a nehéz, komplex reformok a nyugat-balkáni országok előnyére válnak.”
Várhelyi megismételte, Szerbiától és Koszovótól elvárják, hogy a kapcsolatok normalizálása érdekében hajtsák végre az eddigi megállapodásokat.
Az Európai Bizottság bővítésről szóló jelentésének ismertetése után Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke elmondta, hogy Priština érdeke a Szerb Községek Közössége megalakításának megvalósítása. Koszovó számára világos kell, hogy legyen, mit várnak el Prištinától, hogy közeledhessen az EU felé, ezért lenne nagy előrelépés a Szerb Községek Közösségének megalapítása, nyomatékosított Ursula von der Leyen.
„Ha pedig Koszovót és Szerbiát nézzük, akkor fontos számunkra, hogy minden országnak egyéni lehetőséget adjunk az Európai Unió felé való közeledéshez.”
Az EU egységes piacához való csatlakozás pedig megduplázhatja a nyugat-balkáni országok GDP-jét a következő évtizedben, hangsúlyozta Von der Leyen. Bejelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság javasolja az EU Tanácsának a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, illetve feltételesen Bosznia-Hercegovinával, valamint a tagjelölt státusz megadását Grúziának azzal a feltétellel, hogy végrehajtja a szükséges reformokat.
