Vučić: Falba ütköztünk

Aleksandar Vučić a tárgyalások befejezését követően azt mondta, falba ütköztek, egyértelművé vált, hogy Priština nem hajlandó teljesíteni kötelezettségét. Az államfő emlékeztetett: tíz éve várat magára a Szerb Községek Közösségének megalapítása, melyet az albán fél folyamatosan akadályoz. A statútum tervezetének a felolvasásakor a koszovói politikusok folyamatosan hangos kommentárokat fűztek a szöveghez, és zavarták a dokumentum ismertetését, később pedig Albin Kurti azt nyilatkozta, a Koszovói Szerb Községek Közösségének a statútuma alkotmányellenes, törvényellenes és kisebbségellenes, ezért nem tudják elfogadni, de hajlandók továbbra is tárgyalni róla. Aleksandar Vučić szerint viszont a tervezet semmi olyat nem tartalmaz, amiről korábban ne állapodtak volna már meg, a pristinai vezetés egyszerűen csak nem akarja teljesíteni a vállaltakat.

A tervezet bemutatása egyébként nem volt zökkenőmentes Brüsszelben. A prezentációra fél órát kaptak a szerbek, ez idő alatt pedig Kurtiék folyamatosan kritikákkal és beszólogatásokkal zavarták a tervezet ismertetőit - közölte a feladattal megbízott Danijela Vujičić, aki szerint csak az államfő közbenjárásának köszönhető, hogy nem alakult ki káosz a tárgyalóteremben.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a Koszovói Szerb Községek Közösségének a statútuma alkotmányellenes, törvényellenes és kisebbségellenes, ezért nem tudják elfogadni, de hajlandók továbbra is tárgyalni róla. „Az az elképzelés, hogy egyes szerbek fontosabbak, mint más szerbek, mert bizonyos önkormányzatokban élnek, az szegregációnak számít a szerb közösségen belül. Én ezt ellenzem. Én az egyetemességet támogatom. Ez azt jelenti, hogy ami közös, az mindenben úgy legyen." - fogalmazott Kurti.

Borrell: Nem is vártam mást

„Nem is vártam mást" - mondta a brüsszeli találkozót követően Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mint fogalmazott, a tervezet, melyet a koszovói szerbek mutattak be a Szerb Községek Közösségére vonatkozóan, az első lépés a témában. Hozzátette: Albin Kurti álláspontja nem egyezett a szerbekével, de erre számítani is lehetett. Borrell a koszovói választások kapcsán, melyet a szerbek bojkottáltak, és melyen mindössze 3,47 százalékos volt a részvétel azt mondta, várhatóan nem hoz hosszútávú megoldást, ellenkezőleg, aláaknázza a két fél párbeszédét.

Elfogadták az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot

1 621 eltűnt személy, köztük 568 szerb sorsára derülhet fény, amennyiben megvalósul a szerb és a koszovói államvezetés által ma aláírt nyilatkozat.Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök Brüsszelben uniós közvetítéssel egyezségre jutott az eltűntek felkutatásának kérdésében.

1998. január elseje és 2000. december 31-e között Koszovó területén 6 065 eltűnt személyt vettek hivatalos nyilvántartásba, közülük több mint másfél ezer fő sorsa továbbra is ismeretlen. Az aláírt dokumentum szerint most közös erővel, a legmodernebb technológiai eszközökkel igyekeznek feltárni a tömegsírok helyét, és azonosítani az azokban fekvő személyeket.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a megegyezést követően úgy fogalmazott, a kérdés megoldása nem csak humanitárius cél, hanem kulcsfontosságú tényezője a megbékélésnek és az emberek közötti bizalom újjáéledésének. A megállapodás részleteit a felek a következő találkozón egyeztetik.