Zajlanak az előkészületek, Trump és Putyin Anchorage-ban találkozik
Az orosz elnök eredetileg mást javasolt, de végül elfogadta az amerikai földön való találkozót. A csúcstalálkozó szervezése javában zajlik, ám még sok részlet nem végleges. Az esemény előkészítésének részeként telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy a találkozón az ukrajnai háború lezárására összpontosítanak, ám más témákról is egyeztetnek majd.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más európai vezetők nem vesznek részt a találkozón, de az USA első embere utólag konzultálni fog velük. A csúcs különösen kényes, mivel Trump és Putyin korábbi kapcsolata is sok vitát váltott ki, ráadásul négyszemközti megbeszélést is terveznek, kizárólag tolmács jelenlétében.
Közben huszonhat európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy az ukránoknak szabadon kell dönteniük a jövőjükről, és hogy a diplomáciai megoldásnak meg kell védenie az ukrán és az európai érdekeket. A magyar miniszterelnök nem támogatta a dokumentum elfogadását. Érvelése szerint négy nappal az amerikai és az orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója előtt a nyilatkozat feltételeket próbál szabni egy olyan tárgyalásnak, amelyre az EU vezetőit meg sem hívták.
Előzőleg megjelent a sajtóban, hogy Donald Trump korábban kikérte Orbán Viktor magyar miniszterelnök véleményét az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatóján beszélt. A republikánus politikus Orbánt „nagyon-nagyon okos embernek” nevezte, akinek meglátásait különösen értékesnek tartja a térség ismerete miatt. A magyar kormányfő neve akkor került szóba, amikor újságírók arról kérdezték Trumpot, hogy szerinte legyőzhető-e Oroszország a harctéren. Az USA első embere ekkor elmondta, hogy a kérdést korábban Orbán Viktornak is feltette, aki azt mondta, hogy míg Kína gazdaságilag tud fölénybe kerülni, addig Oroszország háború révén halad előre.
Donald Trump kiemelte: „Feltettem egy kérdést egy nagyon okos embernek, akit van, aki szeret, és van, aki nem. Orbán Viktorról van szó, igaz? Magyarországról. Ő Magyarország vezetője, és abban a térségben van. Nagyon jól ismeri a két országot, ahogy már mondtam. Egyébként ez még azelőtt történt, hogy Biden bármit is tett volna annak érdekében, hogy kilábaljunk ebből. Kijöhettünk volna az egészből úgy, mintha mi sem történt volna. Azt kérdeztem tőle: Ukrajna képes legyőzni Oroszországot? Olyan arckifejezéssel nézett rám, mintha azt gondolta volna: Milyen hülye kérdés ez? Azt mondta, hogy Oroszország óriási állam. A háború az életük része. Háborúznak – ezt teszik. Azt is mondta, hogy Kína a kereskedelemmel győz le, Oroszország pedig háborúval.”
Donald Trump amerikai elnököt az utóbbi időben több világi vezető és szervezet is Nobel-békedíjra javasolta, illetve jelölte. Legutóbb az ő közvetítésével kötött békét Azerbajdzsán és Örményország. Előtte egyébként négy amerikai elnök és egy alelnök részesült az elismerésben. Theodore Roosevelt lett az első amerikai vezető, aki Nobel-békedíjat kapott. Woodrow Wilson 1920-ban, az Első világháború befejezéséért tett erőfeszítéseiért, valamint a Nemzetek Szövetségének létrehozásában játszott szerepéért. Jimmy Carter néhai elnök 2002-ben, a nemzetközi konfliktusok békés megoldásáért, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításáért, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatásáért végzett munkájáért. Al Gore, korábbi alelnök 2007-ben, az éghajlatváltozásról szóló ismeretek megismertetéséért és terjesztéséért végzett tevékenységéért. Barack Obama pedig 2009-ben, a nemzetközi diplomácia és együttműködés megerősítéséért tett erőfeszítéseiért.
