Az államalapításra emlékeznek Magyarországon
A központi programok a fővárosban a hagyományoknak megfelelően a zászlófelvonással, majd az ifjú honvédtisztek avatásával kezdődnek. Délelőtt az Országháznál légi parádét tartanak, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este a tűzijáték zárja a napot. Emellett Budán a Magyar Ízek Utcája, koncertek és egyéb programok várják az érdeklődőket.
A Parlament előtti Kossuth Lajos téren 8 órakor katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Szintén a Parlamentnél idén is lesz légi parádé. Mindeközben egész nap ingyenesen látogatható a Szent Korona az Országházban.
Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában adja át a Magyar Szent István Rend kitüntetést.
Délután idén is lesz hagyományos ünnepi szentmise és körmenet.
A fővárosi programokat szokás szerint az esti ünnepi tűzijáték zárja majd. Mozgáskorlátozott emberek a Parlamentnél tekinthetik meg a tűzijátékot. A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők az Országház és az Erzsébet híd közötti rakpartokról nézzék a tűzijátékot. Az ünnep biztonságos lebonyolításáért most is az operatív törzs felel.
A fővároson kívül országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából. Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.
