Az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasol Bosznia-Hercegovinának
Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: a brüsszeli testület szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is.
Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját - húzta alá a magyar EU-biztos.
Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Tanácsnak arra, adjon tagjelölti státust Bosznia-Hercegovinának. "Ez egy erőteljes üzenet a boszniai állampolgárok számára arról, hogy a jövőnk az európai családban van" - húzta alá a tárcavezető.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, valamint részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport - a bosnyákok, a horvátok és a szerbek - beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Ez utóbbi hatáskör meglétét több boszniai politikus is kifogásolja.
