Hunyadi - A rekordokat döntő magyar sorozat

A vetítés felénél járó Hunyadi-széria bemutatja a 15. századi életet, a törökök előrenyomulását a Balkánon és a magyarok emberfeletti küzdelmét. Mindezt, ahogyan egy jó sorozathoz illik, szerelemmel, cselszövéssel és látványos csatajelenetekkel színesítve. A címszereplőt játszó Kádár L. Gellértet már láthatták a Közügyekben. Most az alkotói gárda két további kulcsszereplőjét is megismerhetik.

Sártól koszos, járványoktól szenvedő középkor, fenyegető török veszély, saját hiúságától szabadulni nem tudó király, bőrüket féltő árulók, bimbózó szerelmek és drámai szakítások. Véres harcok, szenvedés és szenvedély. A legjobb amerikai forgatókönyv sem tartalmazna jobb elemeket, mint a magyar történelem egyik legismertebb epizódja, a törökverő Hunyadi János dicső kora.

De amilyen jó az alapanyag, olyan jónak kell lennie a szakácsnak is ahhoz, hogy a dologból valami jó süljön ki. A Hunyadi alkotói azonban nagyot alkottak. A tízrészes sorozat vetítése még csak a felénél tart, a nézői statisztikák azonban máris sorra döntik a rekordokat. A március 15-i hétvégén sugárzott Hunyadi részeket több mint egymillióan látták a TV2 Média Csoport csatornáin. Különösen jól futott a 18-59 éves korosztályban, a negyedik epizód 2025 eddigi legnézettebb műsora volt a teljes magyar tévés piacon.

A hős Hunyadit megtestesítő, erdélyi származású Kádár L. Gellért egy csapásra az egyik legismertebb sorozatszínész lett. A hétfői Közügyekben exkluzív interjút adott nekünk, és a vajdasági nézőknek is üzent.

Kádár L. Gellért, főszereplő: „Azt üzenem, hogy szeressék, élvezzék, ha arra van kedvük, véleményezzék. Ebben a sorozatban tényleg benne volt a szívem, a lelkem, az erőm, a kitartásom, az akaratom. És az, amit most a nézők látnak... Nem tudok mást mondani, csak hogy élvezzék és szeressék.”

A főhőst játszó Kádár L. Gellért után a sorozat alapját adó regényfolyam szerzője, Bán Mór is a Közügyek rendelkezésére állt. Az epikus mű íróját egyebek mellett arról kérdeztük, mennyire volt fontos számára a történelmi hitelesség.

Bán Mór, forgatókönyvíró: „Hála Istennek nagyon sok forrás áll rendelkezésünkre Hunyadi életével, illetve az egész 15. századi magyar világgal kapcsolatban, történelmi tanulmányok, többé-kevésbé korabeli források, dráma- és regényirodalom, az elmúlt századokban létrehozott művek. Szerintem ezeket illik ismerni. Mindig elmondom, és nagyon fontosnak tartom, hogy egy történelmi regény nem kérkedhet azzal, hogy azt állítja, hogy így történtek az események. Különösen Hunyadi esetében fontos ez, hiszen az ő fiatalkoráról alig tudunk valamit. Rengeteg a kérdőjel a történészek és a laikusok előtt is. Nem tudjuk, mikor született, hol született, a család származásával kapcsolatban is nagyon sok elmélet látott napvilágot. A forrásokból hiányzó információkat egy regény esetében a regényírónak kell kitöltenie.”

A szerző hozzátette, egy történelmi regény célja, hogy felhívja a figyelmet egy adott korszakra, megszerettesse azt az olvasókkal, akár úgy is, hogy kitalált szereplőket is bevon a történetbe. A Hunyadi sorozat kapcsán elmondta, egy óriási adósság törlesztésére került sor.

Bán Mór, forgatókönyvíró: „Az első szerb mozgókép, valamikor az 1910-es évek elején a Cillei és a Hunyadiak című drámából készült, tekintettel arra, hogy Belgrádot érinti a történet, a magyar Nándorfehérvár történetét. A magyar filmipar a mai napig ezzel adós. Ezeket a történeteket el kell mesélnünk. El kell mondani önmagunknak és a világnak, hogy a déli harangszó legendája, és minden, ami a 15. századi őseinkhez kötődik, amikor a magyarok, szerbek és a Kárpát-medence népei közösen megvédték Nándorfehérvár várát az iszlám áradattól, az egy hőstörténet, egy gyönyörű eposz.”

A Hunyadi nemcsak a magyarok történelmét mutatja be, hanem a teljes régióét, az itt élő népek harcát és egymásra utaltságát. A sorozatban fontos szerepet kap a török szultán és annak drinápolyi udvara, de megismerhetjük Brankovics György, vagyis Đurad Branković szerb despotát és gyermekeit, köztük a sorozat egyik legerősebb karakterét jelentő Marat, a román Karóbahúzó Vladot, és osztrák, német, olasz, lengyel szálak is egybefonódnak.

Nemcsak a karakterek, hanem az azokat játszó színészek is túlmutatnak a mai Magyarország határain. A Hunyadihoz való hűsége miatt tragikus sorsra jutó Stefan Brankovićot például a szabadkai születésű Kovács Tamás formálja meg, a kegyetlen havasalföldi fejedelem a zentai Nagypál Gábor, a Brankovics Györgyöt alakító Rade Šerbedžija a horvát és szerb filmezés nagy alakja, a Habsburg Albertet játszó Laurence Rupp osztrák Netflix-sztár, míg a szultán szerepében látható Murathan Muslu, bár Ausztriában született, török gyökerekkel bír, és anyanyelvi szintén beszéli a nyelvet.

A felsorolt színészek pedig meg is mutathatták autentikus nyelvtudásukat, hiszen a sorozat rendezői változatában már minden karakter a maga nyelvén szólal meg. Erről Lengyel Balázst, a Hunyadi egyik rendezőjét kérdeztük.

Lengyel Balázs, rendező: „Ez továbbra is azt jelentette, hogy a forgatókönyveket magyarul írtuk, aztán a megfelelő nyelvekre született belőle fordítás, és ezeket a fordításokat használtuk utána a forgatáskor, hogy a színészek a saját nyelvükön tudjanak megszólalni.”

A nemzeti és nyelvi sokszínűséget látva természetesen felmerül a kérdés: tervezik a Hunyadit a régió országaiban is levetíteni, láthatja például a szerb közönség is?

Lengyel Balázs, rendező: „Nemzetközi szinten még zajlik a sorozat értékesítése, erről még nem tudok megosztani információkat, viszont nagyon nagy a lelkesedés, a várakozás. Cannes-ban mutattuk be az első epizódot, a MIPCOM nevű televíziós fesztiválon, és azóta születnek a különböző alkuk, hogy a tévécsatornák milyen módon tudják bemutatni a saját közönségüknek. Annyit elárulhatok, hogy hamarosan több országban is megjelenik a Hunyadi, és remélhetőleg nem kell sokat aludni ahhoz, hogy a déli harangszó legendája az egész világon ismert legyen.”

A Hunyadi című sorozatot természetesen támadják is: az erős nemzeti vonalat kritizálók, a hajszálpontos történelmi hűséget hiányolók, vagy az erotikus jelenetek miatt pironkodók kritikáival is találkozni. Az azonban tény, hogy Hunyadi János neve régen, vagy talán soha nem szerepelt ennyire előkelő helyen a Google keresőjében, mindenki a történelmet bújja, a szálakat bogozza. A sorozatnak pedig még nincs vége. Szombaton 21 órától jön az új, 6. rész. Előtte pedig ismét felzárkózhatnak, akik lemaradtak. 18.55-től a negyedik, majd az ötödik részt vetíti a TV2.