Jut-e szerep napjainkban a kistelepülések tájházainak?
A közös munkát a helyi Türr István Múzeum kezdeményezte, amelynek vajdasági partnerei a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
A Határ, ami el nem választ – ezzel a címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Baján, a közös IPA-projekt nyitórendezvényén. A Bácskai Kultúrpalotában megrendezett eszmecserén a vajdasági kutatók egyebek mellett azt a kérdéskört járták át, hogy jut-e szerep napjainkban a kistelepülések tájházainak.
Silling Léda, néprajzkutató, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet: „Nemzetiségi vonatkozásban, itt is kisebbségi, nálunk is kisebbségi, igen jelentősek ezek a tájházak. Egy-egy településen egyedüli olyan hely, ahol kapcsolódhatnak a saját népi kultúrájukhoz, múltjukhoz az ott lakók, akár a tárgyakon, akár az ott megrendezett eseményeken keresztül.”
A közös bajai rendezvény több helyszínen zajlott. A helyi Bunyevác Tájházban mesemondást és kiállítást szerveztek, majd az épület előtt a vajdasági román és horvát kisebbségi művelődési intézetek tagjai muzsikáltak. Ezzel párhuzamosan a Bácskai Kultúrpalotában a Vajdasági Szlovák Művelődési Intézet tagjai mutatkoztak be előadásukkal. A projekt vajdasági partnerei a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
N. Kovács Zita, igazgató, Türr István Múzeum, Baja: „Szerettük volna egy kétéves kutatóprogram során - amely történeti, régészeti, néprajzi, szociológiai kutatásokat folytat -, bebizonyítani, hogy egy határ, ami több mint 100 éve kettévágja Bácskát, az észak és déli oldalán élők azonos problémákkal, élethelyzetekkel, kulturális örökséggel rendelkeznek. A kutatóprogramot számos olyan eseménnyel szeretnénk nyilvánossá tenni, az eredményeket is, amely a gyerekek, idősebbek, egyetemisták, hétköznapi ember számára is érthetővé teszi, hogy mit jelent egy identitás őrzése.”
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet célja, hogy bemutassa a vajdasági magyar, ruszin, horvát, román és szlovák kisebbségi intézetek kultúráját. Kutatásuk három tájházra terjed ki. Ezek a tornyosi Magda-lak Tájház, illetve a szajáni és a tordai tájház.
Kormányos Katona Gyöngyi, igazgató, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet: „Kimennek a kutatók, a muzeális munkatársak és leltárba veszik az ott található értékeket, miután leltárba vették a néprajzi és helytörténeti gyűjteményt és értéket, ezt szeretnénk digitalizálni. Az a célunk, hogy mikor 1,5 év után zárul a projekt, ebből egy virtuális múzeumot készítsünk el. Tehát egy 3D-s kamerával szeretnénk felvenni ezeket a tájházakat belülről. Így szeretnénk megmutatni a nagyvilág előtt a világháló segítségével, hogy a vajdasági magyar kultúra, hogyan, mi módon működik a Vajdaságban, kisebbségben.”
Az este záróprogramjaként a Türr István Múzeumban a Ruha teszi a nőt? című népviseleti kiállítást tekinthette meg a közönség.
