Kidobjuk, pedig megehetnénk - továbbra sem erőssége Európának az élelmiszerspórolás

A tanulmány szerint csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével egyenlő.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. A FAO korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak az orosz-ukrán háború befejezése után is. A fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar mindig is előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot. Nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van.

Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani. Becslések szerint az EU élelmiszer-termelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszer-pazarlás számlájára írható Európa teljes üvegházhatású gázkibocsátásának legalább 6 százaléka.

Európában kidobjuk, máshol éheznek

Az éhezés a világ éghajlati gócpontjaiban egyre nagyobb méreteket ölt. Az Oxfam jótékonysági szervezet megvizsgálta a világ 10 legsúlyosabb éghajlati gócpontját, amelyeket aszály, áradások, súlyos viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek sújtanak. A jelentésben vizsgált 10 ország – Szomália, Haiti, Dzsibuti, Kenya, Niger, Afganisztán, Guatemala, Madagaszkár, Burkina Faso és Zimbabwe – volt az, ahol a legtöbbször fordultak az ENSZ-hez a szélsőséges időjárási események miatt. A vizsgált országokban jelenleg 48 millió ember szenved akut éhezéstől, szemben a 2016-os mintegy 21 millióval. Közülük mintegy 18 millió ember az éhhalál szélén áll.

Az éghajlatváltozás már nem időzített bomba. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszályok, ciklonok és árvizek – utóbbiak előfordulása az elmúlt 50 évben ötszörösére nőtt – egyre gyakoribbá válnak. Az Oxfam jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok 18 nap alatt elért profitja elegendő lenne az ENSZ idei 49 milliárd dolláros humanitárius segélyfelhívásának teljesítésére.