Megindult a srebrenicai békemenet
A srebrenicai mészárlás 29. évfordulóján, csütörtökön megemlékezést tartanak a Srebrenicától északra fekvő Potočariban kialakított emlékhelyen, ahol tizennégy újonnan azonosított áldozatot temetnek el.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak.
A vérengzést, melyet egyes források a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció gyásznappá nyilvánította július 11-ét.
