Parajdi bányakatasztrófa: 16 településen ihatatlan a vezetékes víz
A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet.
A hatóságok június 2-án 23 órától veszélyhelyzetet hirdettek, amely Dicsőszentmárton várost és a hozzá tartozó falvakat, Szászbogáncs községet, valamint Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község több települését érinti.
A Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség közölte: a településeken nem zárják el a vezetékes vizet, de a megnövekedett sótartalom miatt ez nem iható és főzésre sem alkalmas, csupán tisztálkodásra, mosásra, takarításra használható.
Az illetékes hatóságok folyamatos mérésekkel ellenőrzik a Kis-Küküllő vizének sótartalmát és a folyó menti települések kútjainak, forrásainak vizét, ugyanakkor ivóvizet is biztosítanak majd az érintett települések lakóinak.
A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékága, a Korond patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.
A sókoncentráció csökkentéséhez a Maros megyei vízügyi igazgatóság a bözödújfalusi víztározóból vezet ki ellenőrzött módon vizet a tó vízhozama által megengedett mennyiségben - közölték.
Az érintett települések polgármesteri hivatalainak egy része már bejelentette, hogy a lakosságnak hol osztanak ivóvizet, mások a keddi nap folyamán tájékoztatnak a vízosztó pontokról.
