Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről döntött a boszniai Szerb Köztársaság

Nyugati diplomaták, többek között Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint is alkotmányellenes az országrész lépése.

A 83 tagú parlament 45 képviselője szavazott igennel az igazságügyi rendszer elszakadását lehetővé tevő törvényjavaslat elfogadására. Ezt követően jogi szakértőknek és intézményeknek 90 napjuk van a tervezet véleményezésére, majd pedig már a törvény végleges verzióját fogadhatja el a parlament.

A boszniai szerb parlament tavaly decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei “átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit, és ezzel gyakorlatilag megkezdenék az országrész elszakadását Bosznia-Hercegovinától.

Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta országrész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Ezzel az ország az utóbbi majdnem harminc év legmélyebb belpolitikai válságába sodródott, hiszen megbénult az egész politikai rendszere a szerbek bojkottja miatt.

Milorad Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi boszniai főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható.

Hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni.

Milorad Dodik január közepén viszont azt mondta, a szerb politikusok visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik.

Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.