Semjén: Pázmány Péter életműve a kereszténység és a magyarság egységének iskolapéldája
Pázmány Péter személye és műve iskolapéldaként állítja elénk a kereszténység és a magyarság egységét - mondta Semjén Zsolt Budapesten. A magyar miniszterelnök-helyettes a Pázmány-nap központi rendezvényén kiemelte, az egyetem névadója iskolapéldája annak, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben állnak, hanem egymásra utaltak, egymásra irányulnak. A kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték, ugyanakkor ma a keresztény civilizáció támadás alatt áll - tette hozzá.
Pázmány Péter 1570-ben Nagyváradon született református családban. 1583-ban katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben filozófiát, Rómában teológiát tanult, 1596-ban szentelték pappá. Ő lett az ellenreformáció egyik magyarországi irányítója, tevékenységének köszönhetően számos főúri család tért vissza a katolikus hitre.
1616-ban a pápa turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezte ki Pázmány Pétert, aki egyben az ország főkancellárja is lett.
Pázmány Péter felismerte, hogy az oktatásnak rendkívüli szerepe van a nemzet fejlődésében, így 1623-ban Bécsben létrehozta a Pázmáneumot, a magyar papnevelő intézetet, majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet.
Pázmány Péter 1637-ben halt meg, a pozsonyi Szent Márton-székesegyház kriptájában temették el. Sírját és földi maradványait 2010-ben találták meg a régészek.
A nagyszombati egyetemet az intézményt vezető jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az egyetem jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
