A srebrenicai mészárlásra emlékezve...
Fotó: Tanjug/AP Photo/Darko Vojinovic
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért, valamint a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a srebrenicai mészárlás huszonnegyedik évfordulóján Brüsszelben kiadott közös nyilatkozatban kijelentette, hogy az ártatlan civilek kegyetlen legyilkolása az emberiség egyik legsötétebb pillanata a modern európai történelemben.
Fotó: Tanjug/AP Photo/Darko Bandic
"Meg kell szüntetni a büntetlenséget, és szabadulni kell a múlt sötét örökségétől. Nincs helye az indulatokat szító retorikának, tagadásnak, a revizionizmusnak vagy a háborús bűnöket elkövetők dicsőítésének" - fogalmaztak.
Kijelentették, hogy a történelem átírására tett kísérletek úgy Bosznia-Hercegovinában, mint bárhol máshol elfogadhatatlanok. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa Bosznia-Hercegovinát egy olyan társadalom létrehozásában, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül - szögezték le.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a boszniai háború egy részében az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim (bosnyák) lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak.
Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
