Szolnokon megemlékeztek a ciánszennyezés évfordulójáról
2000. február 1-én érte el a magyarországi Szolnok városát a több kilométer hosszúságú, erősen szennyezett víztömeg, amelyet halak és más vízi élőlények tetemei borítottak hosszú időn át. Lovas Attila, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területi igazgatója elmondta, az erre a célra létrehozott kiskörei víztározóban tartalékolt tiszta folyóvíz segítségével sikerült valamelyest mérsékelni a károkat. A cianidkoncentráció viszont továbbra is többszázszorosa a megengedett értéknek. A Romániából elszabadult nehézfémes és vegyszeres szennyvíz a folyó élővilágának közel 95%-át kipusztította a magyarországi szakaszon. Szakemberek szerint a teljes ökoszisztéma helyreállása még évtizedekig eltart.
Szolnokon a katasztrófa napjaiban vízkorlátozás volt érvényben, ugyanis a város és a környékbeli települések vízellátását közvetlenül a folyóból biztosította a helyi vízmű.
Az egész világ számára is intő jel volt a 18 évvel korábbi katasztrófa - jelentette ki Szabó István, Szolnok alpolgármestere, majd hozzátette, a kizsákmányolt természet még sokáig nem tudja helyre hozni az emberek által ejtett sebeket. "Ma emlékezünk: de legyünk éberek is. Sajnos a nagyvilág máig nem felejtette el a környezetünkre rendkívül veszélyes ciános technológiát, így nekünk is lehetnek kellemetlenségeink. Nem nyugodhatunk!" - jelentette ki Szolnok alpolgármestere.
A megemlékezés után az egybegyűltek - városi és megyei méltóságok, óvodások, iskolások, és környékbeli polgárok - a hagyományoknak megfelelően felmentek a hídra, ahonnan a megemlékezés virágait és koszorúit a Tiszába dobták.
