A Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja
Emlékeznünk kell azokra, akiket elpusztított egy gyilkos rendszer, egy átkozott gondolat - hangsúlyozta Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete által szervezett szombati budapesti megemlékezésen. Elmondta továbbá, hogy a mintegy 800 ezer elhurcolt magyar, akiknek többsége távol hazájától halt meg az embertelen körülmények és bánásmód miatt, a Szovjetunió mintegy 30 millió lakójával együtt esett áldozatul a kommunista rendszernek. Szerinte a 20. század a történelmünk legembertelenebb évszázada volt, és a túlélők máig mementói egy sötét kornak.
Az emléknapot fideszes országgyűlési képviselőként 2012-ben kezdeményező Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke az ünnepségen rámutatott arra, hogy a hallgatás falát csak 2012-ben sikerült áttörni, azóta lehet méltó módon megemlékezni azokról, "akik túlélték a látogatást a pokolban", ugyanakkor Nyugaton még mindig gyakran kell elmagyarázni, hogy a kommunista rendszer éppúgy kegyetlen népelnyomó volt, mint a nácizmus és a fasizmus.
1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre.
