Advent harmadik vasárnapja: az öröm ünnepe
Gaudete vasárnapnak, vagyis az öröm vasárnapjának is nevezik ezt a napot. Az adventi koszorún a harmadik, (a katolikusoknál rózsaszín, míg a protestánsoknál piros) gyertyát gyújtjuk meg, amely az őszinte, a hitből fakadó örömöt jelképezi. Annak a csendes, belülről fakadó derűnek a megszületését, amely nem a külső körülményekből, hanem a lélek bizalmából ered. A koszorún fellobbanó harmadik gyertyaláng egyben Szűz Máriát és az Isten fiának földre érkezéséről szóló örömhírt jelképezi.
Teológiai értelemben a Gaudete vasárnap arra emlékeztet, hogy a keresztény öröm nem a körülményektől függ, hanem abból a bizonyosságból fakad, hogy Isten velünk van, és üdvözítő terve megvalósul. Ez az öröm erőt ad a mindennapokban, és segít úgy készülni a karácsonyra, hogy az ne csupán külsőségekben, hanem belső lelki megújulásban is megnyilvánuljon.
Az adventi időszak alapvetően a várakozás, az önvizsgálat és a lelki felkészülés időszaka, amelyben a harmadik vasárnap fordulópontot jelent. Az egyházi liturgiákon a bűnbánat háttérbe szorul, és előtérbe kerül a reménnyel teli öröm.
Paskó Csaba kelebiai plébános a mai szentmisén hangsúlyozta, a szív hangja megváltozik advent harmadik vasárnapján.
„Ma a rózsaszín gyertyát gyújtunk meg, és ez nem véletlenül van így. Ez a szín nem harsány örömöt próbál kifejezni, hanem a szelíd reménynek a szimbóluma. Ezt szimbolizálja a harmadik adventi rózsaszín gyertya, illetve a rózsaszín miseruha is. Előbb volt rózsaszín miseruha a liturgiában, és az utolsó néhány évtizedben, mondhatjuk azt, hogy az adventi koszorút pedig, amit a protestánsoktól vettünk át a harmadik gyertya is ezt jelképezi.” - részletezte a plébános.
