Az év eleje óta a mai volt a legmelegebb nap
A hét végén is kánikula lesz, akkor már akár 40 fok is lehet. Az orvosok felhívják a figyelmet, hogy a legmelegebb órákban, hacsak lehet, ne tartózkodjanak a szabadban. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet egyébként Szerbia keleti és délkeleti részére vörös riasztást adott ki a hőség miatt, az ország többi részében pedig narancssárga riasztás van érvényben.
Már a délelőtti órákban is helyenként 31 fokot lehetett mérni, a nap folyamán pedig tovább fokozódott a hőség. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet figyelmeztetést adott ki június 19. és 23. között az extrém meleg miatt. Mint írják, az Afrikából érkező kánikula pénteken és szombaton tetőzik igazán, 40 fok is mérhető lesz a legmelegebb órákban.
A forróság az egészségre is veszélyes lehet. Ilyen melegben a legkritikusabb órák 10 és 17 óra közé tehetők. Egy nap legalább 1,5 liter folyadékot kellene fogyasztani, a klimatizált helyiségekben pedig a kinti hőmérséklethez képest az 5-től 7-fokos különbség ajánlott - mondta Dr. Jelena Vukotić. Az orvos kiemelte, a hőség leggyakoribb következményei a napszúrás és a hőguta: „A napszúrás leggyakoribb tünetei a fejfájás, rossz közérzet, erővesztés, vágy a lehűtött, vagy hűvösebb helyiségek iránt, mindenekelőtt a hűvös iránt, lehűtött italok fogyasztása, de ez semmiképp ne legyen alkohol vagy kávé, lehet még hányás, hányinger, szédülés, eszméletvesztés. A legsúlyosabb tünetek az eszméletvesztés, sőt akár a kóma is. Ami a hőgutát illeti, leggyakrabban hirtelen történik, hipotenzióval jár, vagyis hirtelen leesik a vérnyomás, és mindenképp száraz bőrrel párosul.”
Hőguta esetén azonnal hívni kell a mentőket. Az orvosok azt tanácsolják, a legmelegebb napszakokban senki ne tartózkodjon a szabadban. Az egészséges szervezetnek is akklimatizálódnia kell, ezért inkább a kora reggeli, vagy az esti órákban érdemes kimenni a levegőre. A krónikus betegeket viszont külön figyelmeztetik, hogy ne menjenek ki a hőségbe: „Természetesen a legveszélyeztetettebbek a gyerekek, vagyis mindenekelőtt a kisbabák, a terhes nők, az idősebb személyek, illetve a krónikus betegek. Ami a gyerekeket és az idősebb pácienseket illeti, ők természetesen rosszabbul viselik az ilyen magas hőmérsékleteket, mert a hőszabályozó mechanizmusuk, vagyis az agy központi része nem úgy működik, ahogy kellene.”
A személyes higiéniára is ügyelni kell, ugyanis nyáron sok vírus és baktérium van a levegőben, amelyek folyadékvesztést eredményezhetnek, vagyis közel kerülhetünk a kiszáradáshoz - hangsúlyozta az orvos.
