Balszerencsés nap a mai?

A világon az egyik legelterjedtebb hiedelem a péntek 13-ától való félelem, ami egészen 1307-ig eredeztethető vissza. Ebben az évben ugyanis október 13-án, pénteken letartóztatták a Templomos Lovagok vezetőjét, Jacques de Molay-t és a többi templomost, majd évekkel később elevenen megégették őket.

Az évszázadok alatt számos népi szokás és bölcsesség alakult ki péntek 13-ával kapcsolatban. Régebben a gonosz napjának gondolták, ezért ezen a napon nem volt tanácsos házasságot kötni, nagy utazásra indulni, költözni, vagy új állást vállalni. Sokan még a mai napi is elővigyázatosabbak ezen a napon, vannak viszont olyanok is, akik kifejezetten szerencsésnek gondolják.

Stipić Đuro: „Nekem a legboldogabb nap volt, a lányom született azon a napon 79-ben. Én akkor mentem katonának, éppen péntek 13-án. A villanyt kapcsolták be péntek 13-án. Mindig az történt velem, hogy péntek 13-a szerencsét hozott.”

A 19. századig péntek volt a hóhérok napja, többen azért féltek tőle mert, ezen a napokon tartották a nyilvános kivégzéseket. A bibliai hiedelem szerint ezen a napon feszítették keresztre Jézus Krisztust, állítólag ezen a napon történ a paradicsomi bűnbeesés, illetve az utolsó vacsoránál is 13-an ültek az asztalnál.

Péntek 13-án kívül is számos babona él a köztudatban. Ki ne hallott volna a balszerencsés fekete macskákról? Amennyiben balról jobbra mennek át előttünk az úttesten, ne számítsunk semmi jóra. Azonban, ha jobbról balra mennek, akkor szerencsénk lesz. A népi hiedelemben azonban ennél jóval nagyobb furcsaságokat is találhatunk, mint például, ha pók ereszkedik rád, akkor szerencsés leszel. Ne vakard a kisgyerek talpát, mert nem tanul meg menni.

Aki fésületlenül megy ki az utcára, azt megtépázzák a boszorkányok. Aki az asztalterítőbe törli a kezét, annak pattanások lesznek a testén. A kisgyereket nem szabad átlépni, mert soha nem fog megnőni. És persze létra alatt sem kéne járkálni, ettől azonban nem kell tartani, mert aki keresztbe teszi az ujjait, azt elkerüli a balszerencse.

A régi idők hiedelmeiben egy nemzet lelkivilága és szellemi kultúrája is megmutatkozik. A legtöbb népszokás az ünnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik. A 21. század embere azonban egyre kevésbé hisz a régi hiedelmekben.

Slavica Popov: „Szerintem sok hiedelem létezik. Azt hiszem, ez mind azokból a pogány korból származnak, ami Krisztus előtt volt. Sok hiedelem van, különösen a szerb nép életében, Dél-Szerbiában és Kelet-Szerbiában is elég sok ilyen furcsa hiedelem él.”

Bár egyes babonák teljesen értelmetlennek tűnhetnek, sok hiedelem esetében megfigyelhetjük, hogy oktató jellege van és illemre nevel. Manapság sokan tagadják, hogy babonásak lennének, azonban szinte mindenkinek az életében van valami berögződött szokás, ami a régi időkre eredeztethető vissza.