Becsapódással zárta történelmi útját a Rosetta

Az űrszonda közép-európai idő szerint pénteken 13:20 körül becsapódott a 67P/Csurjumov–Geraszimenko, vagyis a Csuri üstökös felszínébe. Ezzel egyrészt megsemmisült, másrészt az emberi űrkutatás egyik legsikeresebb projektjének szolgáltatott elegáns zárást. Maga a becsapódás egyébként valamivel korábban lezajlott, de a földi bejelentéshez meg kellett várni, amíg visszaér az utolsó jel. A kutatók meg is jegyezték, hogy fura érzés arra várni, hogy megszűnjön a Rosetta jele, hiszen általában éppen annak szoktak örülni, ha megérkezik. Az élő közvetítés utolsó perceiben már a közvetítést is beszüntették, és mindenki néma csendben várta, hogy ellaposodjon a jel a monitorokon. A szondát hamarosan úgyis hibernálni kellett volna, hogy később még használni lehessen, de a hosszú szolgálati idő és sok viszontagság miatt igen valószínű, hogy már nem tudtak volna életet lehelni belé a kutatók. Ezért döntöttek úgy menet közben, hogy ha már végleg el kell köszönni tőle, legalább kihasználják, hogy minden eddiginél jobban meg tudják közelíteni vele a Csuri felszínét. Az űrszonda ugyanis még az utolsó percekben is küldött fotókat, és begyűjtött néhány adatot a felszínközeli gázokról. Ezek a kutatók szerint szép rendben, fennakadás nélkül érkeznek vissza a Földre. Az első képeket már menet közben kiadták, de az adatok feldolgozása még sokáig elhúzódik. A Rosettát 2004-ben indították útra, a Csurit két évvel ezelőtt érte el, de a 6 milliárd kilométeres út közben elrepült a Mars és két másik üstökös mellett is. Rengeteg értékes megfigyelést köszönhetünk neki. A Rosetta a világ első olyan űrszondája volt, amelyet sikerült üstökös körüli pályára állítani. Missziójának fő tudományos célja az volt, hogy az üstökös vizsgálatával minél többet ismerhessünk meg a Naprendszer korai történetéből. A Rosetta megfigyelte például, hogy a Csurin található jég egyidős a Naprendszerrel, és ugyanúgy olvad a Nap közelébe érve, mint nyáron az Alpok. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy az üstökös két égitestből jött létre, és egy sor nemesgázt is talált rajta, sőt az élethez szükséges molekulákat is. Különböző minőségében nagyjából kétezer ember munkája volt benne a felbocsátástól számítva 12 éves projektben, köztük magyar kutatóké, akik egy sor fontos műszer fejlesztésében vettek részt. (index)