De a menyecskének bekötik a fejét…
Szebbnél szebb kendőket állítottak ki a helyi Művelődési Otthonban. Ezek a darabok nemcsak a mindennapi élet részei voltak anno, hanem egy-egy esemény jelképei is. Paksánszki Mónika helyi lakos, több mint 60 kendővel gazdagította a kiállítás. Édesanyja még most is hordja ezeket a fejfedőket: „A kendő átölelte egy asszony életét. A menyecske kapta a kendőket, ahogy idősödött, úgy sötétedett a kendő. Mindenki kendőben dolgozott, és ünnepekkor is azt használták.”
A kendőnél minden színnek különböző jelentése volt, sőt, még az árnyalatok is mást-mást jelképeztek. Minden évszakhoz külön kendőt kötöttek fel, amely árnyalata és mintázata hordozójának korától is nagyban függött. A kendő az öltözködés egyik elmaradhatatlan része volt.
Dobó Márta, az Aranykalász Művelődési Egyesület elnöke: „Nagyon sok szép kendő van. Mindenféle anyagból, téli kendők, nyári kendők, munkára való kendők és ünnepi alkalomra valók.”
Az Aranykalász Művelődési Egyesület és a helyiek már évek óta a tavaszi időszakban megálmodnak egy-egy kiállítást. Bemutatásra kerültek itt már a hímzett terítők, ruhadarabok. Volt is húsvéti kiállítás, vagy épp felkutatták a legszebb falvédőket is.
Dobó Márta, az Aranykalász Művelődési Egyesület: „A tavalyi évben elgondoltuk, hogy legyen egy olyan kiállítás, aminek az a címe, hogy Lakodalom van a mi utcánkban. Kaptunk nagyon régi esküvői képeket, hozzá kötényeket. Nagyon sok szép kötényt összehoztak itt az asszonyok, és így jött az ötlet az idei kiállításra.”
A régi kendők, menyasszonyi és menyecske ruhák mellett régi és a napjainkban készült esküvői képeket is kiállítottak, így bemutatva az idő elmúlását és a divat változását.
