Elefántok világnapja
A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az afrikai és az ázsiai elefántok helyzetére, az orvvadászatra, valamint az illegális elefántcsont-kereskedelemre és sürgős változásra sarkallja az emberiséget, mielőtt az elefántokat is a kihalás szélére taszítjuk.
Intelligensek, kiváló memóriájuk van, családcentrikusak, széles skálán mozognak érzelmeik, összetett, egymást segítő társadalmat alkotnak, meggyászolják elpusztult társaikat – agyarukért viszont évente elefántok sokaságát gyilkolják le az orvvadászok.
Az elefántok világnapját Patricia Sims kanadai filmes, valamint a thaiföldi Elefánt Visszatelepítési Alapítvány közös szervezésében alapították, a thai királyné támogatásával, és 2012-től ünneplik.
Míg 100 éve még mintegy 12 millió vadon élő elefánt volt, mára alig 400 ezer maradt, s évente 20 ezret mészárolnak le az orvvadászok. Hatalmas mértékben csökkent az élőhelyük, csupán 1979-től fogva Ázsiában 15 százalékra, Afrikában a felére zuhant. A csökkenő élőhely azzal is együtt jár, hogy nő az ember-vadállat konfliktusok száma, ezekből az esetekből pedig szintén az állatok szoktak vesztesként kikerülni. Emellett az ázsiai elefánt számára a turizmus iparága is problémákat hordoz, hisz ezeket a méltóságteljes állatokat gyakran kényszerítik természetellenes viselkedésre, hogy a turistáknak megfeleljenek.
Ma Kínában a legnagyobb az elefántcsont iránti igény, sokszor még az aranyét is meghaladja az ára, ez pedig minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent az elefántokra. Mindeközben az elképesztő szegénység az elefántok közelében élő emberek körében szinte egyenes utat jelent ahhoz, hogy valaki megragadja az orvvadászat vagy az illegális kereskedelem lehetőségét. Azzal hogy Kína egyre gazdagabbá válik, nem okoz problémát, hogy emelkednek az elefántcsont árak, s így az elefántcsont-csempészet a világ egyik legjövedelmezőbb üzletévé vált.
Miként segíthetjük az elefántok védelmét? Természetesen a legelső az, hogy soha semmilyen elefántból, elefántcsontból készült terméket ne vásároljunk (se antik holmit, se olyan zongorát, amelyhez elefántcsontot használtak), ne támogassuk ezeknek az állatoknak a pusztítását. Bár az elmúlt években egyre csökken azoknak a turisztikai cégeknek a száma, amelyek még egyáltalán eljuttatják a turistákat az elefántokat kihasználókhoz, de igen fontos, hogy maguk a turisták is megértsék: ami nekik cukiságnak tűnik, az az állatnak kínszenvedés. Ha délkelet-ázsiai útra megyünk, egészen egyszerűen hagyjuk ki az elefántokkal kapcsolatos látványosságokat, programokat, elefántutazást, az erre szánt pénzt inkább elefántmenhelyek támogatására használjuk fel.
