Ezernél is több ajándékdoboz - Akcióban a Kosztolányi gimisekkel együtt a Pannon RTV is

Több hónapnyi készülődés és szervezés után a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói elérkeztek a cipősdoboz-akció legizgalmasabb és legintenzívebb fázisához, a csomagoláshoz. A diákok ünnepi lázban égnek, csapatként, egymást segítve válogatják és csomagolják az ajándékokat, azért hogy majd karácsony előtt a több mint ezer ajándékdoboz eljuthasson a rászorulókhoz, akinek ezáltal szebbé teszik az ünnepeket.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói izgatottan várják az érkező csomagokat, amik ebben az időszakban már tömegével özönlenek az iskolába. Ezt követően csapatmunka veszi kezdetét, amely során mindenki tudja a dolgát, így nagyon hatékonyan zajlik a folyamat.

Soós Antónia:
„Jelenleg egy alsós kislánynak készítek egy dobozt. Ez tartalmaz édességeket, tisztálkodási szereket, például tusfürdőt, szappant. Szoktunk belerakni társasjátékokat is, és füzeteket, ceruzákat, örökírókat, tehát mindent, amire egy kislánynak szüksége lehet.
- Osztályszinten ez tud nektek olyan segítséget nyújtani, hogy akár összébb hoz titeket? Milyen hatással van ez a ti közösségetekre?
- Mivel mindannyian olyanok vagyunk, hogy szeretünk adni, ezért ez összehoz minket. Van olyan, hogy egy dobozt együtt szoktunk csinálni, és akkor megbeszéljük, hogy ez legyen benne, ez ne legyen benne, és így sokkal könnyebb. Ez tényleg összehoz mindannyiunkat, és ez nagyon szép dolog.”

A diákok jó hangulat közepette saját maguk válogatják szét a beérkezett ajándékokat, és minden dobozt külön figyelemmel és aprólékos munkával állítanak össze. Erre azért van szükség, hogy a gyerekek azonos értékű ajándékot kapjanak, amiben mindent megtalálhatnak, az édességektől kezdve a tanszerekig.

Kovács Laura:
„ Minden doboz tele kell, hogy legyen rakva, mindenből kell lennie, és ha valami hiányzik, akkor azt belerakjuk.
- Mennyire érzed fontosnak, hogy itt egy csapatmunka zajlik? Ez mennyire szükséges a folyamathoz?
- Ez nagyon fontos, ugyanis ebben a teremben nagyon sokan itt vagyunk, és egyik pontról a másikra eljutni, hogy elvegyük azt a dolgot, ami nekünk szükséges, épp akkor, ilyenkor szoktunk szólni a másiknak, akkor lassan adogatják, és így nagy csapatmunka zajlik, ugyanis ahogy érkeznek a dobozok, általában a fiúk segítenek, jobban ők viszik, mi lányok jobban kreatívabb dolgokat csinálunk, csomagolunk meg minden. Persze bevonjuk a fiúkat is, amennyire tudjuk. Úgyhogy itt minden együttműködik, harmóniában zajlik az egész.”

Az akciót minden évben az iskola harmadéves tanulói szervezik és bonyolítják le. Régebben csak egy osztály feladata volt a cipősdoboz-akció végrehajtása, most viszont már mind a négy tagozat a maga módján veszi ki a részét.

Budimcsevity Edvárd:
„ Alsóban találkoztam ezzel, még általánosban, mivel az én szülőfalumban is szokott lenni ilyen cipősdoboz osztás. Én ott találkoztam vele és rögtön beleszerettem ebbe az egészbe. Szerintem egy nagyon kedves gesztus ez az emberektől, hogy adakoznak rászoruló embereknek, akár a kisgyerekeknek. Csupa jó dolgokat lehet erről mondani. Ez mindig szép marad, és reméljük még sokáig fog tartani.
- Te miként találkoztál ezzel a szülőfaludban, akkor milyen formában volt ez jelen?
- Mindig voltak bábelőadások, és a bábelőadások után osztották a cipősdobozokat. Volt, amikben tanszereket, tisztálkodási szereket, csokit, cukrot, egyebeket raktak, és emlékeszem, hogy minden évben vártuk, hogy vajon idén mit fogunk kapni a cipősdobozban, és mindig örültünk neki.”

Dognar Alexandar, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanára már 15 éve rendületlenül és odaadással koordinálja az akciót. Eleinte még csak az iskolán belül zajlott a folyamat, az évek során azonban folyamatosan fejlődött és bővült, hogy minél több rászoruló gyerekhez jussanak el az ajándékok. Mára már számos általános iskolát is bevontak, amelyek nemcsak Szabadkán, hanem a környező falvakban is gyűjtőpontként működnek. Jelenleg több szervezet és cég is csatlakozott, és támogatja az akciót. A gimnázium tanulóira hamarosan újabb izgalmak várnak, mivel a csomagok szétosztásában is részt vesznek.

„Ez azért jó, hogy a diákok minden generációban tanulják meg, hogy néz ki, amikor már kész az egész folyamat. Mikor ez a fáradalmas munka, hogy most dobozolunk, óra is kell, hogy legyen, de itt is kell lenni, ezt is kell csinálni, de utána tisztítani, rendet csinálni a teremben, az egész munka után, hogy érezzék, hogy ez, amit ők most csináltak miért jó, amikor adják a gyerekeknek az ajándékokat, és a gyerekek az ajándékoknak örülnek. Az iskolának ez egy oktatás, a nevelés része. Megtanulják azt, hogy nekik is kell gondolkodni, megoldani dolgokat. Mit csináljunk, ha már nincsen csomagolópapír, de még kell csomagolni, hogyan fogjuk akkor kinyitni a dobozokat? Ezer ilyen kis helyzet elé kerülnek, amiket a diákoknak meg kell oldani, és ez az oktatás és a nevelés részének egy nagyon fontos része.”

Az akcióhoz másodszor csatlakozott a Pannon RTV is. Az elmúlt hetekben a Szabadkai Magyar Rádió szerkesztősége serényen tevékenykedett. Gyűjtötték az ajándékokat, pakoltak és csomagoltak.

Dedić Szuzanna, fő- és felelős szerkesztő, Szabadkai Magyar Rádió: „Tavaly indultunk el ezen az úton, és annyira jól sikerült a kezdeményezés, és itt, a Pannon RTV székházán belül annyira sokan csatlakoztak hozzánk, hogy úgy gondoltuk, jó lenne idén is felvállalni ezt a szerepet. Ahogyan látható is itt, mögöttem gyűjtjük a dobozokat, és hamarosan elszállításra kerülnek a Kosztolányi gimibe. Nagyon sokan hoztak apróságokat, amiket otthon már a gyerekek kinőttek, vagy már nem játszanak vele, de új játékokat, írószereket, higiéniai eszközök, édességek, finomságok is kerültek a csomagokba, úgyhogy mindenre gondoltunk, sál, sapka, kesztyű, tehát tényleg minden hasznos dolog van a dobozban.”

Nyúl Zoltán baptista lelkész, szeretetszolgálati munkás már 1997 óta szervezi meg magyarországi és angliai partnerekkel a cipősdobozok gyűjtését. A mindenkori cél, hogy a szórványtelepülésekre is eljuttassák az ajándékokat, ahová más hasonló segítség nem jut el.

„A gyerekek kezébe adjuk, ha lehetséges a dobozokat. Tehát elmegyünk Kevi, Drea, Kavilló, Utrina, különböző kis településekre, ahol alig van iskolás, óvodás. Odavisszük egészen Gombostól, tehát a Dunától a román határig eljutnak a csomagok. Annak külön örülünk, hogy pár éve bejutottunk Nyugat-Bácska iskoláiba is. Ott művelődési egyesületeken keresztül, vagy más csoportokon keresztül jut el a gyerekeknek a csomag, de eljut, és nagy öröm mindenhol.”

A cipősdoboz-akció szépsége, hogy minden diákot közös cél mozgat. A jótékonyság mindenkinek felemelő érzés, ezért mindenki arra törekszik, hogy az a gyerek, aki majd kibontja és meglátja a doboz tartalmát, felhőtlen örömöt érezzen abban a pillanatban.