Fémhulladékból készült műalkotások - A kidobásra ítélt alkatrészek új élete

Végel Nándor autó- és motoralkatrészekből, használt fémtárgyakból alkot új formákat, amelyekben a kreativitás és a kézügyesség találkozik. Következő riportunkban megmutatjuk, hogyan lesz a hulladéknak hitt vasdarabokból műalkotás.

Egy véletlen svájci utazás indította el azt a kreatív folyamatot, amely mára Végel Nándor mindennapjainak meghatározó részévé vált. Amit akkor kirakatokban és udvarokon látott, nemcsak megtetszett neki, hanem alkotásra ösztönözte. Hazatérve saját műhelyében kezdett kísérletezni, és az első darabok után hamar híre ment különleges munkáinak. A kezdeti próbálkozásból szenvedély lett, a szenvedélyből pedig egyre gyarapodó megrendelésállomány.

„Ezzel a hobbival olyan 10 éve foglalkozok. Svájci kirándulásom alkalmával láttam ilyesmit kirakatokban, kertekben, udvarokon. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom én is. Hazajöttem. Csináltam egy-két dolgot, és akkor lassan jöttek tovább a megrendelések is. Elhívtak kiállításra is, ahol többen megismertek. Lassan terjedt a megrendelések száma is, és nekem is kedvet adott, hogy még többet csináljak ezekből.”

Az alkotások alapja többnyire a vas, amely biztos szerkezetet és karakteres megjelenést ad a műveknek. Ha más anyag is kerül a kompozícióba, azt is ügyesen beilleszti a fémvázba. A folyamat azonban nem csupán technikai feladat: minden darab fejben áll össze először. A látásmód, az arányérzék és a forma előrevetítése kulcsfontosságú, hiszen a művek nem papíron születnek meg, hanem a munka közben alakulnak.

„ Többnyire vas. Azt a legkönnyebb hegeszteni a hegesztőmmel, ami van, de ha van benne olyan dolog, ami nem vas, és nem lehet hegeszteni, azt is megoldom, mert akkor hozzácsavarozok valamit, ami vasból vagy fémből van, és akkor azt már tudom hegeszteni a többi anyagokhoz. 
- Milyen nehézségek voltak amikor elkezdte?
- Ebben a folyamatban az a nehéz, hogy kell hogy az embernek legyen kreativitása. Tehát kell, hogy lássa előre a képet. Én nem készítek rajzokat, menet közben épül fel az a szobor vagy az a tárgy. Érzék kell hozzá, hogy lássa a szimmetriát, hogy úgy nézzen ki, amire akarja, hogy hasonlítson.”

A műhelyben szinte bármi új értelmet nyerhet. Egy kopott fogaskerék, egy régi lánc vagy akár egy elhasznált evőeszköz is inspirációt jelenthet. Vannak ötletek, amelyek hirtelen pattannak ki a fejéből, máskor pedig az online térben látott alkotások indítják el a gondolatmenetet. A látott képek azonban mindig saját elképzelésein szűrődnek át, így minden munka egyedi formát ölt.

„ Szinte mindent. Autóalkatrész, motoralkatrész, régi evőeszközök, fogaskerekek, láncok. Bármi, amit úgy nézek, hogy különleges alakja van. Szinte bármit felhasználok. 
-  Honnan szerzi az inspirációt? Látok itt külön nőknek rózsát, férfiaknak motrot. Honnan szerzi az ötleteket?
- Van ami fejből jön, de sok mindent az internetről. Látom, aki ezzel foglalkozik, és én is megpróbálom megcsinálni. Nagyon sok tervem van még, kép amit letöltöttem. Tehát van, ami fejből jön, van amit internetről valósítok meg.”

Az első igazán meghatározó sikerélmény egy lófejhez kötődik, amely nemcsak jól sikerült, hanem külföldön talált gazdára. Azóta több különleges darab is készült, de a legnépszerűbbek talán a kamion formájú grillsütők, amelyeknél a funkcionalitás és a kreatív megjelenés találkozik.

„ Igen, a legbüszkébb talán az első lófejre vagyok, amit megcsináltam. Azt Svájcban sikerült értékesíteni. Azt jól sikerült eladni. Büszke vagyok és elégedett. Az olyan lett amilyennek szerettem volna. 
- Említette, hogy megrendeléseket is vállal. Mit szoktak legtöbbször rendelni?
- A legtöbbet a kamiongrillsütőkből adtam el. Kamion alakja van, de a hátsó része viszont, a raktere, ott egy rács van rátéve, szén megy bele, és grillsütőnek lehet használni. Abból csináltam 5 darabot. Az volt talán a legkelendőbb.”

Egy-egy alkotás elkészítése komoly időráfordítást igényel, különösen a részletgazdag darabok esetében. A munka gyakran a hétvégéket is kitölti. Az árképzésnél nem az eltelt órák számítanak, hanem az összkép: mennyi energiát, figyelmet és anyagot kívánt az adott mű.

„ Mennyi ideig tart kidolgozni egy-egy művet?
- Az attól függ, mekkora mű, kisebb vagy nagyobb dolog. Egy lófejet egy hétig csinálom munka mellett. Szombat, vasárnapot hozzáadom. Az egész napos munka. Körülbelül 1 hétig tart, hogy befejezzem.
- Ha az értékesítésről beszélünk, milyen áron mozognak? Hogy szokta ezt felbecsülni?
- Az órát sose nézem, azt nem érdemes. Nem lehet megkapni az árát. Körülbelül megsaccolom, hogy mennyit dolgoztam vele, és úgy határozom meg az árakat.”

Az alapanyagok beszerzése szinte külön kaland. Szerelőműhelyekből, vásárokról, félretett alkatrészek közül válogat, mindig azt keresve, amiben meglátja a lehetőséget. A kanálból formált madarak például használt evőeszközökből születnek újjá. A munkához nélkülözhetetlen a hegesztőgép, de a különféle kéziszerszámok és a szakmai tapasztalat ugyanilyen fontos szerepet játszanak.

„ Az anyagokat az autó-, motorszerelő ismerőseim ajánlják fel, hogy el tudok menni válogatni, továbbá, vásárokba járok. Ha ott megtetszik egy vasdarab, és úgy gondolom, hogy be lehet építeni. Vásároltam például több kiló használt evőeszközt, és abból csinálom ezeket a kanálmadarakat. De minden portékámba kerül minden művembe, mert szép díszes fogójuk van. 
- Meséljen az eszközökről. Mi szükséges a folyamathoz?
- A legfontosabb a hegesztő, és egy kis tudás. Ha ez van, el lehet kezdeni. Fúró, fleksz, csavarozófúrók, használt alkatrészek.”

Az alkotás számára nem csupán kézműves tevékenység, hanem feltöltődés is. A darabok lassú összeállása, a fémek formálódása nyugalmat ad, és külön öröm, amikor az egymástól független alkatrészek végül harmonikus egésszé válnak.

„Nekem ez nagyon jó kikapcsolódás, amikor van szabadidőm. Mint a hobbi, szeretem csinálni, engem ez megnyugtat. Szép dolog az, amikor alkatrészekből, vasdarabokból összerakok valamit, és összeáll egy kép. Jó érzés, amikor összeáll a kép.”

A jövőre nézve számos elképzelés fogalmazódik meg benne, de a végleges forma még alakulóban van. Szeretne egy igazán nagy, karakteres alkotást saját udvarába, amely messziről is tekintélyt sugároz. Hogy ez egy erőt sugárzó állatfigura vagy egy zenéhez kapcsolódó kompozíció lesz-e, az egyelőre a képzeletében formálódik.

„ Különösebb terveim azon kívül, hogy sok mindent szeretnék csinálni, nincs. Kisebbet, nagyobbat, szeretnék valami robosztus művet a saját udvaromba. 
- Konkrét ötlet van esetleg?
- Konkrét ötlel nincs. Lehet, hogy egy nagy állat lesz. Medve vagy egy szarvas. Vagy egy gitározó ember, mivel szeretem a rock zenét.”

Végel Nándor számára a fém nem csupán alapanyag, hanem kifejezési forma. A kidobásra ítélt alkatrészek az ő keze alatt új történetet kapnak, és egyszerre válnak műalkotássá és használati tárggyá. A jövőben is ugyanazzal a lelkesedéssel és alkotókedvvel formálja tovább a vasdarabokat, bizonyítva, hogy kreativitással szinte bármi új életre kelhet.