Figyeljünk a lomb- és rőzserakások alatti sünök védelmére!
Az éjszakai életmódot folytató sün sok esetben választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. Az MME azt javasolja, hogyha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgozni, az esetleg ide húzódó állatok védelme érdekében hasznos lehet első lépésben fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel átforgatni a halmot, így meg lehet győződni róla, hogy van-e alatta sün. Ez különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak, és szinte magatehetetlen kölykök is ott rejtőzhetnek. Az ilyen rakásokat továbbá tilos felgyújtani, többek közt azért is, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni.
Ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket talál valaki, ne szedje össze a kölyköket, hanem pakolja vissza kellő vastagságúra az ágakat és leveleket a fészekre, majd várjon legalább négy-öt hetet, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követni tudják anyjukat a vadászatra. Ha lehet, mindenképp fontos a közelben egy alternatív búvóhelyet kialakítani számukra. A közlemény szerint amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elkerülhető, érdemes mesterséges, úgynevezett süngarázsokat beszerezni, amelyekkel a magányosan pihenő felnőtt állat, valamint kölykeivel együtt a nőstény is áttelepíthető.
