Hagyományőrző kukoricatörő versenyt tartottak Törökfaluban
Zentagunarasról, Moholról, Adáról és Völgypartról is érkeztek csapatok. Igyekeztek a fiatalabb generációt is bevonni a kukoricatörésbe és -fosztásba. A szenttamásiak két csapattal is beneveztek a versenyre.
Srek Edit, tag, Hagyományápolók Klubja, Szenttamás: „Ez az első alkalom az idén, mert még máshol nem voltunk. Ez tényleg egy nagyon szép hagyomány, amit továbbra is vinni kell. Szenttamásról jöttünk a Hagyományápoló Klubból és két csapatom van. Van egy Szárkúp csapatom, meg a Csuma csapatom van. Nagyon szívesen megyünk, mivel mi aratásokat szervezünk.”
A hagyományok szerint más-más feladata volt kukoricatöréskor a férfiaknak és a nőknek is. Előbbiek inkább fizikumukkal tudtak hozzájárulni a munkafolyamatokhoz, míg a nőknek további teendőik is voltak.
Péter Anna, tag, Mezei Pacsirta Hagyományápoló Egyesület, Törökfalu: „Régen a hölgyek elsőnek elkészítették a reggelit és utána kimentek a parcellára, megreggeliztünk és megindultunk kukoricát törni. Letörtük a kukoricát, kivágtuk a szárat, bekötöttük, felkúpoztuk, utána feldobáltuk a kukoricát és indultunk haza.”
A versenyen résztvevő tizennégy csapatnak, kalákában 8 sor 20 méter hosszú kukorica parcellával kellett megbirkóznia. Az eseményt szervező helyi Mezei Pacsirta Hagyományápoló Egyesület célja a rendezvény fennmaradásának megőrzése.
Péter Kálmán, szervező: „- Most a 11. alkalommal tartjuk meg. Át szeretnénk adni a fiataloknak a régi hagyományt, mert most már sokan gépesítették és ezért lassan kihalófélben van.
• Ha Törökfalut nézzük, akkor ez a hagyomány még él?
• Úgy, éldegél, éldegél.”
Az esemény részeként közös ebédet tartottak, de volt fosztóverseny, és a csövek kosárba dobálása is a kikapcsolódást jelentette.
