Hamarosan érkeznek a fecskék

A madarak többsége április második felétől érkezik térségünkbe, bár az elmúlt években az első példányok március végén elfoglalják fészkeiket. A globális éghajlatváltás következtében felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja a nálunk fészkelő füsti-, molnár- és partifecskéket, ráadásul a fecskék a hosszú vándorlás alatt is ki vannak téve az időjárás szeszélyének: előfordul, hogy a vad viharok vagy a szárazság miatti gyér táplálék tizedeli a kolóniát.

Az évente ismétlődő túlélőversenyből hazatérő madarak május közepéig felerősödnek, párt keresnek és nekilátnak a fészek építéséhez. Ezután 4-5 fiókát nevelnek fel, a nyár közepén pedig újból költ a fecskepár. Az egyre gyakrabban elhúzódó nyarak eredményeként a fecskepárok az utóbbi években sok esetben harmadszor is költenek, így erősítve a faj fennmaradását.

A fecskék különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek viszont esős, hűvös napokon megbújnak, ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad. Az éhező fiókák felélve belső energiatartalékukat fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul. Ráadásul a tetemek miatt a következő fecskegeneráció nem tud beköltözni a fészekbe, így az ő létük is veszélybe kerülhet.

A fecskék száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Ha ez a tendencia folytatódik, a fecske néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordul majd csak elő, pedig fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában. Mivel a fecske az egyik leghasznosabb ingyenes szúnyogirtó, védelmükért és megmaradásukért célszerű a környezetünkben élő madarak kiszolgálása műfészkekkel, sárszigetecskékkel, mert költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel.