Idén is megrendezték a vőfélybált Palicson

A palicsi Takács teremben 16. alkalommal szerveztek vőfélybált. Este tíz órakor a vendégek java már túl volt a vacsorán és minden készen állt az igazi, jó, tartalmas bulihoz. A vőfélyekre fontos szerep hárul, hiszen az egész lakodalmat nekik kell levezényelniük.

A vőfélynek nemcsak a vendégek beköszöntése a dolga. Minden apróságra oda kell figyelnie. Pozsár Vilmos, a vőfélybál szervezője 1981 óta űzi ezt a hivatást. „Úgy kezdődik egy lakodalom, hogy előtte egy jó két-három órát beszélgetünk a fiatalokkal arról, hogy hogyan szeretnék megszervezni a lakodalmat. Az mellett kell, hogy levezessem a lakodalmat, hogy az ő óhajuk teljesüljön.”

Mert ugyebár, ahány pár, annyi kívánság. Mindenki másként szeretné különlegessé tenni menyegzőjét. Ezért vannak a ceremóniamesterek. Gyémánt János 1989-ben, puszta véletlenből lett vőfély. Egy munkatársa kérte meg, hogy vállalja el lánya lakodalmában ezt a szerepet. Ma már több mint 800 lakodalmat tud maga mögött. „Úgy érzem, hogy nagyon jó kondícióban vagyok. Nem fáradok el, mert örömmel tölt el, ha megkérdezem a forgatás után, hogy van-e valami, amit rosszul csináltam, és mikor megelégedéssel nyugtázzák a ceremóniamesterségemet, a vőfélységemet, akkor még, ha fáradt is volnék, ezt elfelejtem.”

Molnár Rozália és férje, Maglai István nyolc éve járnak rendszeresen a vőfélybálba. „Az életem a zene. Az életem a tánc. 77 éves vagyok, a férjem 80, de mi úgy viselkedünk, úgy táncolunk, mint a húszévesek. Mindenki megdicsér bennünket.”

A horgosi Huszár Norbert számára a vőfélybál amolyan főpróba, mert augusztusban már vőlegényként tér vissza. A boldog menyasszony Vastag Hajnalka lesz, akivel már most a jövőjüket tervezgetik. „Őszintén, szeretnénk itt maradni Szerbiában, nem szeretnénk kimenni külföldre, mert mezőgazdasággal foglalkozok, és én ezt szeretném majd folytatni tovább.”

Minden olyan volt, mint egy igazi lakodalomban. A vőfélyek verssel mutatkoztak be: „Én bácskai vagyok, rettenthetetlen és konok. És iszom is, mint a homok. Szilágy Jóska az én becsületes nevem. Bácsfeketehegyi születésű, de kishegyesi vagyok. A lakodalmakat több mint 30 éve vezényelem, így magától értetődő, hogy a tréfákat és a verseket is ismerem.”

Finom vacsora, jó itóka, persze egy ifjú pár is, de nem hiányozhatott az elmaradhatatlan menyasszonyi torta sem.