Kecskenyájjal bővült a Palics-Ludas Közvállalat revitalizációs programja
A néhai palicsi meteorológiai állomás helyén az elmúlt években elszaporodott a nád, illetve a különböző invazív növényfajok, például az amerikai kőris. Ezt a területet emberi erővel nehéz lenne megtisztítani a szakemberek szerint. Sok betontörmelék és más akadály is nehezíti a kétkezi munkát. A kecskenyáj temérdek erőfeszítést megspórol, mivel az özönnövényeket szívesen fogyasztják.
Szekeres Ottó, természetvédelmi őr, Palics-Ludas Közvállalat: „Vagy azt csináljuk, hogy egy megfelelő létszámú csorda kerül ki a területre és az ott állandóan jelen van, tartja karban a területet, vagy pedig hogyha nagyobb számban mennek ki, mint például a kecskék, akkor időbelileg vannak korlátozva, hogy mennyi időt töltenek a területen.”
Egy kisebb kecskenyáj pusztán legeléssel két-három hónap alatt revitalizálhatja az adott területet úgy, hogy szinte semmilyen költséget nem igényel. Az állatok alkalmazása nem csak a legtermészetesebb, hanem a leggazdaságosabb módszere is a terület revitalizációjának.
A programban először szürke marhák érkeztek a környékre. A területet néhány éve majdnem teljesen nád borította. Mára szinte teljesen visszaállt az ősi gyeptakaró. Olyan ritka fajok is visszatértek, mint például a mocsári kosbor vagy a sziki őszirózsa.
Szekeres Ottó: „Például a piroslábú cankó, hosszú évek óta először költött ismét a területen, illetőleg több pár bíbic is költött, valamint egy pásztorgém is megjelent a területen, amelynek az első előfordulása volt itt a környéken és ez nyilvánvalóan a szürke marháknak köszönhető, mert ez a madár igenis kötődik a legelő, nagytestű állatokhoz.”
Az állatok kulcsfontosságúak a természetes ökoszisztéma megőrzésében, emellett pedig, különösen a szürke marhák, turisztikai látványosságként is megállják helyüket - mondta a szakember. Vidékünkön még meglepi az embereket az, ha állatokat használnak területek kezelésére, de ez más államokban, például Magyarországon is bevett módszer a védett területek karbantartására.
