A legelőkkel együtt a pásztorok is eltűntek...
A Pásztornapot Juhász Attila szerbiai mezőgazdasági államtitkár nyitotta meg. Emlékeztetett, hogy a minisztérium az utóbbi három-négy évben külön figyelmet szentelt az állattenyésztésnek. A 15. alkalommal megszervezett rendezvény fontosságát hangsúlyozta. „Összefogtak, szervezkedtek. Fellépnek a gyerekek, a faluban sok civil szervezet is megmozdul. Mindez nagyon fontos ahhoz, hogy egy ilyen minőségű rendezvényt meg tudjanak szervezni. Látom az emberek szemében, hogy fontos is számukra” - mondta az államtitkár.
A cél az, hogy a mai korosztállyal megismertessék az egykor megbecsült foglalkozást, az akkori életmódot, ételeket. Mert libapásztorok, csordások, kondások, kanászok, juhászok, lassan már csak magyar vezetéknevekben élnek. A legelők is eltűnnek. „Míg Brazíliában az őserdőket gyújtják fel, hogy földművelésre alkalmas területhez jussanak, itt nálunk fölszántják a legelőket, bevetik és a jószágtenyésztés mind szűkebb és szűkebb területre szorul” - mondta Bíró István, a helyi RÉMUSZ hagyományápoló egyesület alelnöke.
A legelők Dél-Bánátban is egyre inkább szűkülnek. „A mi juhászvilágunk régebben Debellácson volt. Voltak legelők, kaszálók, ám ezek az utóbbi időben fel lettek törve. Voltak csordáink is. De azok a legelők is fel lettek törve és szántóföldek lettek belőlük. Így most belterjes jószágtenyésztéssel foglalkoznak az emberek” - magyarázta a torontálvásárhelyi Kovács István.
A rendezvényen voltak kézműves foglalkozások, pásztorjátékok, művelődési műsor, birkapaprikás-főző, pálinka és süteményverseny. Bemutatták ügyességüket a karikás ostor–pattogtatók is.
