A lustaság okozhatta a Homo erectus vesztét
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a "lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.
"A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak" - magyarázta Shipton.
Hozzátette: "az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket".
Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek.
"Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy +minek vesződjenek ezzel+" - jegyezte meg Shipton.
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.
Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához.
"Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak" - fogalmazott a szakember.
"Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" - mondta a szakember. Hozzátette: "semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik".
A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén.
