Ma van a magyar rádiózás napja

A rádiózás új korszakot nyitott a tájékozódás, a közművelődés és a szórakoztatás történetében. A Pannónia Alapítvány több rádiót is működtet: a Pannon Rádió a könnyed, szórakoztató vonalat képviseli, a Szabadkai Magyar Rádió komolyabb, tájékoztató jellegű műsorokkal és retró zenei kínálattal várja a hallgatókat. Illetve itt a Régió Rádió is, amely szerb nyelvű műsorral is jelentkezik. A rádiózás napján a műsorkészítőket kérdeztük.

Magyarországon az első kísérleti rádiós adások már 1923-ban megindultak, de a rendszeres magyar nyelvű rádiós műsorszórás hivatalosan 1925. december 1-jén kezdődött. Az első adást – avatóünnepség és hangverseny kíséretében – a budapesti Rákóczi út 22. szám alatti stúdióban készítették, és a csepeli szikratávíró állomás 2kW teljesítményű, Telefunken gyártmányú adója sugározta.

A rádiózás azóta sokat változott. Az egykor korszerű berendezéseket már múzeumok őrzik, és a legendás rádiósok közül is sokan búcsúztak. Egy dolog azonban állandónak tűnik: aki egyszer beleszeret a rádiózásba, az egy életre elkötelezi magát.

A Szabadkai Magyar Rádió szerkesztője, Szabó Hangya Teréz kisebb-nagyobb megszakításokkal, de évtizedek óta foglalkozik rádiós műsorkészítéssel. A kedvencei az élő interjúműsorok, melyekben lehetőség van a rögtönzésre.

Szabó-Hangya Teréz, a Szabadkai Magyar Rádió szerkesztője: „A rádió mindenhol szól. A fülünkön, ha éppen fülhallgatót használunk, az autóban vagy otthon a lakásban. Az ember nem érzi magát egyedül, ha szól a rádió. Én már aludni is csak úgy tudok, hogy közben szól a rádió.”

A mai rádiózás már felhasználja az internet adta lehetőségeket, fokozott hangsúlyt kap a hallgatókkal való kapcsolattartás, a közösségi oldalakon való megjelenés is. Rúzsa Edina, a Pannon Rádió Presszó című műsorát szerkeszti és vezeti, 2022-ben kezdett el rádiózni, így már az új irányvonalak szerint dolgozik.

Rúzsa Edina, a Pannon Rádió szerkesztő-műsorvezetője: „Komoly témákkal is szoktunk foglalkozni, ha pszichológusokat, vagy bármilyen szakértőket a műsorban kérdezünk, nagyon fontos, hogy azok az interjúk felkerüljenek a közösségi oldalakra, a Pannon Presszó közösségi média felületeire, és ott a hallgatók bármikor vissza tudják hallgatni.”

Ha rádiózásról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a technikusokról, akik a keverőpult mögül ügyelnek arra, hogy minden rendben legyen. Munkájuk nem csak abból áll, hogy ki-be kapcsolják a mikrofonokat és besorakoztatják a zenéket. Mindent pontosan kiszámolnak, összehangolnak, hogy a hallgatók minél teljesebb élményben részesüljenek.

Nagy Viktor 10 éve dolgozik a Pannon RTV-ben. A Reggeli csapatának köszönhetően pedig még ismertebb, hiszen a műsorvezetők időről időre bevonják a beszélgetésekbe. Elárulta, mit szól ehhez.

Nagy Viktor, a Pannon RTV adásvezető technikusa: „Mivel a Pannon Reggeliről van szó, csak vicces szituációk lehetnek, kellemetlen szituációk sohasem voltak. Szeretek szerepelni egy adott pontig, de utána a saját életemet nem szeretném a közönség elé kitárni. Jól érint, én szeretek beszélni a rádióban is.”

Bár a rádiózást az utóbbi időszakban többször is eltemették, mindig talált utat a megújuláshoz. Napjainkban az autósok kedvence, népszerűek az online működő rádiók, valamint a podcastok is. A kínálat pedig továbbra is nagy, ami szintén azt mutatja, hogy az emberek 100 év után is ragaszkodnak a beszélő dobozhoz.