Megünnepelték Muzslyán a nyári napfordulót
Sok meleg hónap van még hátra az idei évben, és ilyenkor nem szoktunk arra gondolni, hogy a kezdenek lerövidülni a napok. Szent Iván napja azonban már az elmúlást, a tél közeledtét is előrejelzi. A tűzugrás szokásának az alapja a tűznek a tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit.
Palatinus Aranka, néprajzkutató, Muzslya: „Elhárítja a veszélyeket, mint a jégeső, dögvész a falutól, de ugyanakkor jó termést is eredményez a tűzugrás. Az almát pedig szokták bedobni. Péter-Páli alma, ez a legkorábban érő alma a vidékünkön, azt bedobják a tűzbe, és aki abból az almából eszik, az szintén egész éven át egészséges lesz.”
Ilyenkor koszorút készítettek réti, sárga virágból, a ház falára helyezték, hogy megvédje azt és a házban élőket a tűzvésztől, a jégesőtől.
Szombaton egy-egy muzslyai utcában a házak előtt két-három tűz is volt. A fiatalok átugrották, fölszedték az almát, és mentek a másodikhoz és a harmadikhoz.
Sötét Erzsébet, Muzslya: „Nagyon sok gyerek volt, és Szent Iván napján este tüzet csináltak, dobálták az almát, és azt mondták, hogy ugráljátok a tüzet, hogy egészségesek legyetek. Meg az almát is. Egyétek, akkor nem lesznek betegek. Ez a hagyomány megmaradt.”
A muzslyaiak, de más bánáti magyarlakta települések lakói, a tordaiak, magyarcsernyeiek, nagybecskerekiek is már várták az eseményt. Az időjárás okozta halasztás nem vette el a résztvevők jó kedvét.
Bíró István, alelnök, REMUSZ Hagyományápolók Egyesülete, Muzslya: „Az esti tűzgyújtás valójában a nappalnak a meghosszabbítását kellene, hogy jelentse. Mi most áttettük a mai napra, és mint látjuk, az idő is kedvez, megáldott bennünket az ég jó idővel, sokaság van, jól szórakoznak az emberek.”
A tűzugrás mellett körömpaprikás-főző verseny és kultúrműsor is volt.
