Mozgásnak indult a 315 milliárd tonnás jéghegy
A 315 milliárd tonnás, 1636 négyzetkilométeres jégdarab az antarktiszi Amery parti jégmezőről szakadt le szeptember végén, majd nagyjából 90 fokban elfordult. Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
"Most egy kis sziget felé sodródik" – mondta Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatója. A szakértő szerint nem kizárt, hogy sodródását végül megállítja a tengerjég. A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan figyelni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport azt is figyelemmel kíséri, hogy hogyan reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
