Nácikról szóló filmért rajonganak a szakújságírók Cannes-ban
A kétórás dráma amerikai-brit-lengyel koprodukcióban készült, rendezője Jonathan Glazer. Címe annak a 40 négyzetkilométeres területnek a megnevezése volt, amely az auschwitzi komplexumot körülzáró kerítés és őrtornyok mellett húzódott. Ebben az elzárt övezetben éltek a haláltábort irányító náci tisztek családjaikkal. A film az ő szemszögükből mutatja be a történteket, és a rendező állítása szerint igyekszik "nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként" ábrázolni őket.
A film témája így tulajdonképpen egy egyszerű történet a táborparancsnok, Rudolf Höss és felesége, a magát "Auschwitz királynőjének" is nevező Hedvig, valamint négy gyerekük boldog mindennapjairól egy uszodás, kertes házban, amely közvetlenül a haláltábor szomszédságában található. A család természetközeli idilli életének távolságtartó bemutatását a fal másik oldaláról folyamatosan átszűrődő zajok teszik hátborzongatóvá: a halálkonvojok érkezése, a foglyok kiáltásai, a lövések zajai. A film semmit nem mutat a holokausztból, kivéve a krematóriumok kéményeiből kiáramló füstöt, miközben a gyerekek a megölt zsidók aranyfogaival játszanak, az alkalmazottak pedig az elvett ruháikból válogathatnak maguknak.
A Cannes-i Filmfesztivál május 27-éig, vagyis szombatig tart. Ez a világ egyik legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmfesztiválja, fődíja az Arany Pálma.
