Nosza, hajrá, süssünk, főzzünk!
Idén 17. alkalommal szervezték meg a Nosza, hajrá, süssünk, főzzünk! elnevezésű rendezvényt, ahogyan a neve is mondja, Noszán. A főzőverseny mellett azonban a gyerekeknek is készültek programokkal. Ilyen például a medence is, amelyben a forróságban lehűthetik magukat a gyerekek.
Úrfi Emília:
„ Hogy tetszik ez a rögtönzött medence, milyen a víz?
- Nagyon jó a víz.
- Máskor is voltatok már itt, akkor volt már medence?
- Nem.
- Akkor ez most jobban tetszik, mint egy kézműves foglalkozás a hűvösben? Melyik tetszik jobban?
- A medencézés.”
A főzőverseny lényege, hogy bográcsos ételek készüljenek, de mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb húst. A legtöbben marhát és birkát főztek, de a sertéspörkölt sem maradhatott el.
Engi Edmond csapata az utóbbi mellett döntött.
„ Reméljük nagyon jó lesz. Titkos recept az nincs, ahogy sikerül, úgy sikerül.
- Szeretnétek-e helyezést elérni vagy inkább a főzés, barátkozás a lényeg?
- Ha nyerünk, nyerünk, de a lényeg az, hogy eljöttünk, jól érezzük magunkat és ennyi.”
Kovács Gáborék csapata az elsők között kezdte el a főzést. A borjúállás receptjét is elárulták stábunknak. Céljuk pedig a győzelem volt.
„Nem szívesen árulom el a receptet, de picit megdinszteltük a hagymát meg a borjúállást, felöntöttük egy kis vízzel, és így főzzük jó sokáig. Só, bors, paprika és ennyi.”
A csapatok idén is a környékbeli településekről érkeztek a noszai általános iskola udvarában megtartott főzőversenyre. Összesen 20 csapat nevezett be.
Kis Torma András, a VMSZ noszai helyi szervezetének elnöke: „Nosza egy kis falu, de próbáljuk összeszedni a környékbeli embereket, úgy a fiatalokat, mint az idősebbeket, összehozni az embereket egy kicsit, hogy kikapcsolódjanak, barátkozzanak, hogy egy szép délutánt tölthessünk el együtt.”
Ez a főzőverseny is azt mutatja, hogy a Szabadka Városához tartozó településeken is fontos, hogy az emberek kikapcsolódhassanak - mondta Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja.
„Mindenki tudja, hogy a kültelepüléseken inkább mezőgazdasággal foglalkozó emberek élnek, akik keményen dolgoznak, és megérdemlik, hogy néha összegyűljenek, hogyha sütés-főzésről van szó, akkor is, hogyha burgonyafesztiválról van szó, akkor is, és sok más esetben is. Tehát ezek a rendezvények arra valók, hogy az emberek, akik nem látják egymást, mert gyorsul az élet, ők itt egy kicsit barátkozzanak, és ez vidámságot hoz a mindennapjainkba.”
A főzéshez természetesen nótaszó is dukált.






