Őseink világába csöppentek Bajsán
A honfoglaláskori és az előtti idők életvitelét mutatják be a jurtákban. Harci viseleteket, lovasbemutatókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket gazdag kultúrprogram és koncertek, gyerekfoglalkozások kísérnek.
Táltos dobolással és seregszemlével kezdődött a Délvidéki Ősök Napja Bajsán a löszfal által övezett tisztáson, az egykori téglagyár területén. A gyerekek érdeklődve nézték a harci bemutatókat és vettek részt a kézműves foglalkozásokon. Kipróbálhatták többek az íjászatot és a régi gyerekjátékokat.
Dobróka Edvin, Óbecse: „Ezek nagyon tetszenek, főleg a lovaglás, kardozás, néptánc, lovas felvonulás, páncélokba beöltöztek az emberek.”
Kazinczy Nimród, Pacsér: „Kimondottan nagyon szeretem a történelmet, érdekel. Itt ezen a mai napon igazából kipróbáltam az íjászatot, a gyerekkardozást, szivacskardokkal kardoztam a barátaimmal, és találkoztam két előadóval, akikkel szintén beszélgettem.”
A szervezők hagyományos birkapörköltfőző-versenyt is tartottak, de kézműves kirakodóvásár, lovaglás, solymászbemutató is szerepelt a programban.
Kókity Erika, elnök, Testvériség Művelődési Egyesület, Bajsa: „A Kárpát-medence teljes területéről 130 hagyományőrző lovakkal, harci öltözékkel, korhű viseletekben vannak jelen, és bemutatják a honfoglalás kori és azelőtti világot, az akkori emberek lelkületét, harci szellemét, a jurtákban való életet.”
A látogatók több jurtát is megtekinthettek, ahol anno az őseink szigorú szabályok között élték mindennapjaikat.
Fehér József, szervező, Magyar-Turán Alapítvány: „Ha belépünk a jurtába a szembe lévő oldalon volt mindig az úgynevezett töre helyén a nemzetségfő, vagy a jurta, a sátor tulajdonosa középen, és tőle jobboldalon helyezkedett el a legtiszteltebb vendég, a vendég vagy a törzsfő fiai. A túloldalon pedig a hölgyek foglalnak helyet a hétköznapi munkáknak megfelelően az étkezéshez és egyéb női munkáknak megfelelő eszközökkel.”
A rendezvényt Topolya önkormányzata is támogatja.
Tomik Nimród, alpolgármester, Topolya: „Nemcsak Topolyán kell nagy rendezvényeket szervezni, hanem minden más településen is, örülök, hogy a bajsaiak nyitottak voltak erre, és láthatjuk azt, hogy a rendezvény folyamatosan fejlődik, hiszen az előző évekhez képest sokkal népesebb tábort sikerült megszólítaniuk, és külön öröm számomra, hogy ilyen sok program van, és nagyszerű programok vannak.”
A Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönve két busznyi szórványból érkező gyerek is megismerkedhetett az ősi magyar szokásokkal.
Sárközi István, elnök, Végrehajtó Bizottság, MNT: „Ebben a rendezvényben úgy veszünk részt, hogy gyerekek utazását tesszük lehetővé, a szórvány magyar közösségekből érkeztek ide gyerekek, akik megnézhetik az őseink múltját, betekintést kapnak ebbe a világba.”
A Délvidéki Ősök Napja előrendezvénye a magyarországi Kurultájnak, amelyet augusztus 9-e és 11-e között tartanak Bugacon, ahol az egész Kárpát-medence magyarsága ünnepel.
Bíró András Zsolt, elnök, Magyar-Turán Alapítvány: „Minden nemzetnek szüksége van ahhoz, hogy biztos gyökereken álljon az öntudata, tehát az, aki nem ismeri a saját népének az eredetét, nem ismeri a saját népének a történelmét, sokkal kevésbé tud kötődni ahhoz a szerephez, amit neki vállalni kell a közösségben. Azért van egy közösség, mert vannak közös elemek, közös nagy ősök, de nemcsak a genetikát kell említeni, hogy mi azoktól az ősöktől származunk, hanem azt a civilizációt, azt a kultúrát, amit ránk hagytak.”
A Délvidéki Ősök Napja többnapos rendezvénysorozatát a Magyar-Turán Szövetség, a Magyar-Turán Délvidék egyesület, a bajsai Testvériség Művelődési Egyesület és a helyi közösség szervezte.






