A pásztoréletet mutatták be Muzslyán
A pásztoréletet a fiatalok szinte már csak hagyományőrző rendezvényeken ismerhetik meg. Sötét Erzsébet és férje, János igyekezett a leghitelesebb módon bemutatni ezt a világot. Felállították a pásztorkunyhót, és hagyományos módon főztek hagyományos ételeket.
Sötét Erzsébet, Muzslya: „Krumplilevest, hajába főtt krumplit, szalonnát sütöttek. Ilyen krumplipaprikást, meg volt, amikor volt nekik sonkájuk, meg kolbász, beletették. Kint, amit bírtak főzni. Téglára tették a „kaszrót” és ott főztek. Akkor ez a termény-betakarítást jelentette. Ilyenkor ősszel, mikor behajtották a jószágot, akkor megünnepelték őket. Hogy behajtották erőben, egészségben és békességben.”
A rendezvényt Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese nyitotta meg.
„Nagyon sok népszokás, népdal, részben népzene is kötődik a juhászélethez. És részben ezeket is feleleveníti ez a mai nap. Ugyanakkor legalább a fiatalok láthatják, láthatnak néhány mozzanatot elődeink életéből és emlékeztetve vannak arra, hogy tulajdonképpen kik is vagyunk.”
A magyarországi Gyöngyös Ruszin Önkormányzata hagyományos résztvevője a rendezvénynek.
Farkas János, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: „Sajnos most kevesebben vagyunk, mint általában szoktunk. Tíz-tizenketten szoktunk jönni. Most vírus miatt az idősebbek nem nagyon mertek eljönni, de négyen itt vagyunk. Kilencedik éve van már kapcsolatunk a muzslyai hagyományápolókkal.”
Muzslya fiatal település, 1890-ben jött létre, de a vidéken sokan foglalkoztak állattartással. A rét bővelkedik legelőkben, melyeken egykor juhok, tehenek, csikók, disznók legeltek.
Palatinus Aranka muzslyai néprajzkutató: „A juhászok Szent György napján, április 24-én kiterelték a legelőre a jószágokat, és egészen a „beszaggatásig” - pásztornyelven, ez is kihalt szó már -, Szent Márton Napjáig, november 11-éig a legelőn tartózkodtak. A juhászemberek távol voltak a falutól, az életük legnagyobb részét a legelőn töltötték.”
A rendezvényen birkapaprikás-főző versenyt is tartottak, kiállításon mutatták be a pásztorélet mozzanatait, a gyerekek régi foglalkozásokkal ismerkedhettek meg. Bemutatták ügyességüket a karikás ostor–pattogtatók is.
