Szalakótavédelmi konferenciát tartottak Hajdújáráson
Szalakótavédelmi konferenciát tartottak Hajdújáráson a Palics–Ludas Közvállalat Látogatóközpontjában. A Riparia Természetbarátok Egyesülete immár két évtizede foglalkozik a kék tollú vándormadarak védelmével.
A szalakóta egy viszonylag nagy méretű, odúban költő madárfaj, amely ragaszkodik a fákkal, facsoportokkal tarkított füves élőhelyekhez. A nyílt gyepes területeken könnyebben talál táplálékot. A szalakóta elterjedési területe Nyugat-Európától Észak-Afrikán át Közép-Ázsiáig terjed. A faj állományának 50-70 százaléka Európában él. Azonban Észak- és Nyugat-Európa jelentős területeiről napjainkra eltűnt.
Grabovac Dávid, alelnök, Riparia Természetbarátok Egyesülete: „Az állomány az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig elsődlegesen az élőhelyváltozással a mezőgazdasági aktivitások intenzifikálásával, különböző nem megfelelő rovarirtó szerek használatával meg lettek mérgezve a rovarok, amelyekkel a szalakóta táplálkozik, valamint a szélvédő sávok, a magányos fák és a kis erdők eltűnése, illetve a legelők beszántásával eltűntek az élőhelyek és ez vezetett ahhoz, hogy a populáció ilyen drasztikusan lecsökkent.”
Amikor elkezdődött Vajdaságban a szalakótavédelmi program, mindössze 20–30 pár madárból állt a teljes állomány, és félő volt, hogy fészkelőhely hiányában tovább csökken, esetleg teljesen eltűnik környezetünkből a kék tollú vándormadár. A szalakótaprogram célja a faodvakban, partszakadások üregeiben, romokban költő szalakóták fészkelőhelyeinek gyarapítása.
Szekeres Ottó, tag, Riparia Természetbarátok Egyesülete: „2003-ban, amikor elkezdtük a szalakóta védelmi programot, elsődlegesen mesterséges odúk kihelyezésével, majd oktatóprogramokkal, élőhelyvédelemmel és ehhez párosult még a kutatás is, szép lassan elkezdett javulni az állomány és nagy örömünkre azt tudjuk mondani, 20 év után ott tartunk, hogy több mint 420 költőpár van ebből a szalakótából és reméljük, hogy ez tovább fog erősödni.”
Az egyesület az elmúlt húsz évben 2200 mesterséges fészket telepített. Az évek során 15 civilszervezet és intézmény kapcsolódott be a védelmi programba. Az illetékesek továbbra is arra törekednek, hogy Vajdaság minden alkalmas területére visszatelepítsék a madarat. A faj Szerbiában és Magyarországon is fokozottan védett.
