Szaloncukortól a dizájner gömbökig
A mai értelemben vett karácsonyfa-állítás hagyománya a 15–16. századi német nyelvterületen alakult ki. Az egyik legismertebb legenda szerint maga Luther Márton állított először fát a gyermekeinek, miután egy téli éjszakán hazafelé tartva lenyűgözte a fenyő ágai között átszűrődő csillagfény.
Magyarországon az első karácsonyfát a hagyomány szerint Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda alapítója állította 1824-ben, Martonvásáron.
Vajdaságban a 19. század második felében kezdett elterjedni, eleinte a városi polgárság körében, majd fokozatosan a falusi otthonokban is.
Amikor még ehető volt a dekoráció
Néhány évtizeddel ezelőtt Vajdaság-szerte a természetesség jellemezte az ünnepi fenyőt. Nem volt szükség drága dekorációra, a kert, az erdő és a konyha adta ugyanis a legszebb díszeket. A fán piroslott a fényesre törölt alma, amely az életet jelképezte. Minden otthonban aranyra és ezüstre festett dió lógott az ágakon, de pattogatott kukoricából, vagy aszalt gyümölcsökből fűztek hosszú láncokat a gyerekek. Radanovácon papírangyalok ékesítették a fákat.
Sebők Valéria, népi iparművész: „Németországból jött a divatja a karácsonyfa díszítésnek. Itt Radanovácon kétkezi munkások, szegény emberek laktak, és nem igen jutott nekik díszekre. A városi emberek, bent Szabadkán, vagy más városokban tudtak venni díszeket, itt meg maguk készítettek krepp papírból fonatokat, dió tartó kosarakat, almát, guráblit, diót festettek, meg az angyalok. Alatta volt a bárány meg a búza, néhány angyal a karácsonyfán, és ez nagyon jól megtette itt Radanovácon az egyszerű embereknek.”
Az igazi kincs a házi készítésű szaloncukor volt, amit selyempapírba csomagoltak. Karácsony végére gyakran már csak az üres papírok lógtak a fán, a gyerekek ugyanis sokszor titokban kicsenték belőlük a tartalmat.
A retró csillogás
A hatvanas-hetvenes években a természetes díszeket felváltotta a csillogás. Megjelentek a vékony falú üvegdíszek, amelyeket kézzel festett minták, téli tájak vagy csillámpor díszített. A homorú oldalú gömböket, és a hosszúkás csúcsdíszeket sokan még ma is őrzik otthonaikban. Ebben az időszakban vált elmaradhatatlan kellékké az angyalhaj és a színes gyöngysorok is.
Modern trendek
Ma már a karácsonyfa-díszítés is követi a lakberendezési trendeket. Vannak, akik a minimalizmusra esküsznek, és csak egy-két színt, például csak pirosat és ezüstöt használnak, míg mások a dizájner fákat kedvelik, amelyek roskadoznak a hatalmas masniktól és hatalmas méretű gömböktől.
Vajdaságban újra hódítanak a kézműves dekorációk is, mint a horgolt csillagok, a filcből varrt figurák, a szalma- és csipke díszek.
Az ünnep fénye
Csillagszóró nélkül sok vajdasági családban ma sem elképzelhető a szenteste. Az ősi Kína tűzijáték-készítőitől származik az ötlete, a mai értelemben vett, pálcikára vitt csillagszórót azonban a 19. század végén és a 20. század elején kezdték el gyártani Európában, főként Németországban. Eredetileg aranyszőnyegnek, vagy csillagfény-pálcikának nevezték.
