Szilva- és Pálinkafőző Fesztivált tartottak Tiszaszentmiklóson

A népünnepélyen a legkisebbeknek érdekes foglalkozásokkal kedveskedtek, a felnőttek pedig muzsikaszó, jó társaság és bableves mellett tölthették el a vasárnapot.

Szeretik a szilvát Tiszaszentmiklóson, szinte minden házban található szilvafa a kertben. Az aszály Bánátban is tarolt és a szilvaszüretet egy hónappal előbbre hozta. A gyümölcsből pedig vagy lekvárt vagy pálinkát főznek. A rendezvényen az egyiket és másikat is minősítette a zsűri.

Varga András, Tiszaszentmiklós: „A pálinka akkor jó, ha eláll valamennyi ideig és van neki zamata, és a pohárban, amikor megforgatjuk folyik le, mint az olaj. Az a jó pálinka! Cukrot soha nem tettem bele semmibe, mivel magunknak részére főzzük, ha már iszunk! Azt szoktam mondani, ezt csak a görög Istenek itták és mi bánátiak, azok nincsenek maradtunk mi bánátiak!”

Érett, kimagozott és megtisztított gyümölcsből készül a jó pálinka, illetve először a cefre. A pálinka főzésének technológiája két fajta lehet.

Raffai Attila, okleveles pálinkabíró, Ada: „Az egyik, amit itt látunk, ez a hagyományos, kétszer főzött. Először a cefrét kifőzik és jön egy fajta párlat, amit újból, még egyszer átfőznek. A technológia a főzésben az fontos, hogy az előpárlatot, amikor másodszor főzik ki, ami most itt látható, el kell venni az előpárlatot, mert az olyan keserű, olyan szúrós illatú és az nem jó. Sokan azt régebben úgy nevezték, hogy rézeleje. A végén illik nem engedni bele a pálinkába az utópárlatot, ami savanyú, megsavanyítja, inkább desztillált vízzel kell beállítani.”

A megmérettetésre mintegy 60 pálinka minta érkezett a környéki településekről, Magyarországról és Romániából is.

Törtei János, alelnök, Piros Tulipán Magyar Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, Tiszaszentmiklós: „A település részére nagyon jó, hogy összekovácsoljuk. Többnemzetiségű faluban élünk és ez egy olyan hely, ahol szerbek, magyarok, lengyelek mindannyian egy rakáson vagyunk és ápoljuk egymás kultúráját, hagyományát.”

A Piros Tulipán Magyar Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület székházába sokan ellátogattak a rendezvényre. Egyébként a mintegy 2000 lakosú Észak-bánáti településnek egynegyede magyar.