A türelem pecabotot terem
Összesen tizenhat nevező volt a versenyen. Minden gyerek két pecabottal horgászhatott. A 11 éves Vígh Botond és ikertestvére egy-egy pecabottal alkottak csapatot. A horgászatnál a legfontosabb dolog a türelem - véli Botond:
„- Egy éve van saját pecabotunk, de azelőtt szoktunk apukánk pecájával is.
- Voltál-e már versenyeken előzőleg?
- Nem.
- Hogy tetszik ez a verseny, mit fogtatok eddig?
- Eddig csak egy halat fogtunk, cigányhalat, és nekem nagyon tetszik ez a verseny.”
A szülők csak felügyelőként vehettek részt a versenyen, minden egyebet a gyerekeknek kellett elvégezni.
Molnár Roland, résztvevő, Temerin: „Rá kell tenni a horgot, meg aki akar lehet mellétenni tűt, hogy arra kukoricát vagy bármit rá lehet tenni, és ha lehet, akkor fölé tenni kosarat, amire etetőanyagot.”
A versenyt a Temerini téglagyári-tavaknál tartották, amelyet nemrég halasítottak.
Tomislav Maričić, munkatárs, Temerini téglagyári-tavak: „Sokféle halat tettünk a tóba, azt hiszem nagyjából 2 tonna pontyot, van amur is, kicsit korlátoztuk a számukat a vízben szükséges növényzet miatt, nagyjából 30 darab van, ragadozó halakat raktunk bele elég sokat.”
A legnagyobb halat is külön díjazták. A legügyesebbek, és legszerencsésebbek pecabotot nyertek, de senki nem ment haza üres kézzel.
Melis Zsolt, szervező: „Mindenki kapott reggelit, kapott üdítőt, kapnak diplomát, mindenki. Az első három, a legerősebb, azoknak jár a bot, orsók, legnagyobb halra jár ugyanúgy horgászbot, és az első háromnak jár pohár, és a nagy halra is, de van egy kislány, neki van külön pohara, ő kap külön ajándékot, ő is kapott rövidujjút, nem hagyjuk ki abszolút.”
A versenyt jövőre is meg szeretnék szervezni, és mivel nagy volt az érdeklődés, azt már kétnaposra tervezik.
