26 éve ezen a napon kezdődött a NATO-bombázás
A becslések szerint az áldozatok száma 1200 és 2500 között van, több mint 12 ezren pedig megsebesültek. Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bombázását azzal az indokkal hajtották végre, hogy a JSZK miatt hiúsultak meg a Koszovó státuszáról szóló tárgyalások. A támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá.
Az első légicsapásokat a NATO 1999. március 24-én este 19 óra 45 perckor mérte a stratégiai jelentőségű célpontokra. A bombázás megkezdésére vonatkozó döntést a történelemben először az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül kezdték meg. Javier Solana NATO-főtitkár utasította a szövetséges erők akkori főparancsnokát, hogy kezdjen légitámadást Jugoszlávia ellen.
A katonai tömb 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának.
A bombázások során hidakat és iskolákat is bombáztak, valamint egészségügyi intézményeket, médiaházakat, nagykövetségeket, kulturális emlékműveket, templomokat és kolostorokat semmisítettek meg. Országszerte mintegy 2.300 légicsapást hajtottak végre, 1.150 vadászgép 420.000 rakétát lőtt ki. Az ország villamosenergia kapacitásainak harmada megsemmisült. Két olajfinomítót, az újvidékit és a pancsovait is légicsapások érték.
A bombázás június 10-én fejeződött be, amikor elfogadták az ENSZ Koszovóra vonatkozó határozatát. Ezt a Jugoszláv Hadsereg és a NATO kumanovói szerződése előzte meg. Ebben vállalták, hogy a jugoszláv katonaság elhagyja a déli tartomány területét. A NATO-légicsapások 78 napig tartottak.
Az 1999-es események évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartanak.
