Áldás a magyarságra, a szórvány- és szigetmagyarságnak szentelt életszolgálatokra

Szentmisével kezdődött a magyar szórvány napja alkalmából megszervezett ünnepség a csonoplyai Mindenszentek római katolikus templomban, ahol ft. Hajdú László, helyi plébános a magyarság megmaradására, valamint a szórvány- és szigetmagyarságnak szentelt életszolgálatokra adott áldást.

Hajdú László a közösség plébánosaként már hét éve aktívan részt vesz a település mindennapi életében, ezáltal testközelből tapasztalta meg, hogy a szórványban élő közösség számára mennyire nehéz a megmaradás.

Hajdú László, plébános, Csonoplya: „Az első pillanattól kezdve azon voltam, hogy ebben támogassam őket. Ezért hoztuk létre a plébánia épületében a közösségi termet, ahol elsőként az anyanyelvápoló csoportot indítottuk el. Nekem borzalmas volt látni azt, hogy ezek a gyerekek már nem is beszélnek magyarul, hiszen 40 éve nincs magyar oktatás ezen a településen, és ezen szerettem volna változtatni. A közösségi események, a bálok, illetve a mulatságok, ahol generációk találkoztak, a színjátszókör, vagy a most debütáló dalárda mind bizonyíték arra, hogy a csonoplyai szórvány magyar közösség élni akar, és meg akar maradni nemzetében és hitében.”

A szentmisét követően ünnepi műsort tartottak a kultúrotthonban. A program keretében Bácsgyulafalva, Doroszló, Hertelendyfalva, Kúla, Kupuszina, Muzslya, Nemesmilitics, Szilágyi, Törökkanizsa, Zombor és Csonoplya népi énekesei, együttesei, táncosai, szólistái, színjátszói, vers- és mesemondói léptek fel, azzal a céllal, hogy bemutassák gazdag hagyománykincsünket.

Bosnyák Annamária, csoportvezető: „A picikkel, vagyis a vegyes csoporttal egy népi játékot fogunk előadni, Márton-napja révén egy ludas kis házi játékot, valamint a felsősök Bendegúz példájából merítve Indul a bakterház, de Bendegúz iskolába indul, nem pedig a bakterhoz, úgyhogy ez egy ilyen kis bohózat lesz, amit be fogunk mutatni.”

A szórvány napja egyben arra is jó alkalom, hogy támogatást és elismerést kapjanak azok a személyek, intézmények és szervezetek, amelyek a szórványban élő magyarság kulturális, oktatási és közösségi életét erősítik. A vándor jellegű rendezvényt minden évben másik településen szervezik meg.

Sutus Áron, elnök, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: „Mindegyik közösség arról tesz ilyenkor tanúbizonyságot, hogy mit jelent számára a magyar lét, a kiteljesedés, a megmaradás, a megmaradásvágy és a megmaradásért való tevőleges mindennapok, és azt is meg szeretnék mutatni, hogy ez nem egy hátrány, ez valójában csak egy létszámbeli állapot, de az összezárásban látva ma a csonoplyaiakat is azt lehet mondani, hogy élen járnak, tanulhatunk tőlük. Van bennük egy olyan ösztönös tudás és egy olyan ösztönös vendégszeretet és tenni akarás, amely a tömbben, nem azt mondom, hogy elkopott, de picit már halványabb, és mindig jó egy-egy ilyen közösséggel együtt lélegezni.”

A magyar nemzetet tömbmagyarságra, szórványmagyarságra és szigetmagyarságra osztjuk fel. Ennek a felosztásnak a mélyén egy egység gondolata áll. A magyar nemzet ilyen értelemben egységes, feloszthatatlan és ugyanazokra az alapvető értékekre épül. A nemzettudatra, az anyanyelv szeretetére, a helyhez való kötődésére - emelte ki az eseményen Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.

Hugyik Richárd, elnök, Végrehajtó Bizottság, MNT: „A szórvány, mint ahogy a neve is mondja, szétszórattatásra emlékeztet bennünket, de ugyanakkor egyfajta küldetést is jelent. A megmaradásról szól, arról szól, hogy egy olyan mélyebb valóságot tudjunk megragadni, ami az itthon maradást, az otthonnak a megteremtését jelentse.”

A magyar szórvány napja Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapjához kötődik, aki a magyar történelem egyik meghatározó alakjaként a nemzet összetartásának egyik legfontosabb szimbóluma. A Magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává.