Az 1944/45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt tisztelegtek Csúrogon

Az eseményen többek között részt vett dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Magyarország belgrádi nagykövetsége és a Szabadkai Magyar Főkonzulátus képviselői is.

A megemlékezésen beszédet mondott a 82 éves Teleki Júlia, a csúrogi kálvária egyik túlélője is, aki beszédében hangsúlyozta, a 80 évvel ezelőtti eseményeket nem szabad feledésbe merülni hagyni, azokat tananyagként kellene oktatni az iskolákban.

„Anyám nagyon sokat elmesélt. Én kutattam a túlélők vallomásait. Olyan mintha film peregne a szemem előtt, mintha látnám mi történt. Ezt nem lehet elfelejteni. Fontos, hogy ezt megtanuljuk. Nem mi, túlélők, akik még élnek, hanem azok, akik ezután születnek. Azoknak is tudni kellene mi történt. Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jövője. Meg kell ismernünk a múltat, hogy legyen jövőnk.”

Dragana Jagodić, Csúrog Helyi Közösségének elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy a béke a legnagyobb érték, az emberség pedig a legfontosabb kötelesség.

„Csúrog egy olyan település, amely emlékezik, és tudja, milyen fontos a béke, a megértés és az együttműködés. Éppen ezért a mai összejövetel nemcsak a múltra való emlékezés, hanem üzenet a jövőnek is, hogy egymás nélkül nem létezhetünk, és az összetartozás, a kölcsönös tisztelet adja az erőnket. Ma bennünket összeköt az elvesztett életek miatti szomorúság, de ugyanakkor a hála is, amiért megtaláltuk a párbeszéd, a tisztelet és az őszinte barátság útját közösségeink között.”

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a múlt sebeit nem gyűlöletté, hanem békévé kell formálni. Hozzátette: az emlékezésnek nem a keserűség, hanem a megbékélés szellemében kell megtörténnie.

„Azt látjuk, hogy miután a történelmi megbékélés megtörtént a kollektív bűnösségről a határozatot eltörölte a szerb képviselőház, illetve a szerb kormány. Ezt követően a gazdaság területén is és más területeken is a két ország között a kapcsolat sokkal jobb lett. Ezért volt fontos egyébként az is, hogy tavaly a két köztársasági elnök szintén lerótta a kegyeletét itt Csúrogon és Zsablyán is a szerb és a magyar áldozatok emlékműve előtt is. Ezzel azt üzenjük a mai generációnak, a mai fiataloknak, hogy nagyon fontos a béke, a béke megőrzése.”

A megemlékezésen többek között a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, Csúrog és Zsablya önkormányzatainak képviselői, valamint több civil szervezet is elhelyezte koszorúját. Ezt követően a résztvevők gyertyagyújtással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke: „Az újra felszentelt zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templomnak az átadása megtörtént, amelyet Magyarország kormánya támogatásával tudtunk felújítani. Ma pedig egy Szent József szobor is odakerült a jóakaratú szerb és magyar embereknek köszönhetően, akik az elmúlt évtizedekben rejtegették azt a szobrot, amely egyedüliként a csúrogi római katolikus templomból megmaradt. Azt gondolom, hogy ez egy olyan hely, ami méltán fejezi ki azt a folyamatot, amelyre igazán büszkék lehetünk mi magyarok és szerbek, hiszen ilyen szintű történelmi megbékélésre egész Európában, legalábbis az elmúlt évtizedekben nem került sor, példa nélküli.”

Csúrog az 1944/45-ös vérengzések egyik legtragikusabb helyszíne volt. Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát ekkor kollektív bűnössé nyilvánították. 2013-ban Áder János és Tomislav Nikolić akkori államfők közösen emlékeztek meg a magyar és szerb áldozatokról, majd 2014-ben a szerb kormány visszavonta a kollektív bűnösségről szóló határozatot. Tavaly újra megtörtént a közös főhajtás Sulyok Tamás magyar és Aleksandar Vučić szerb államfők jelenlétében.